H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Löffler Erzsébet: Az egriség. Egri identitás kérdése Bakó Ferenc kutatásaiban
Egri Múzeum Évkönyvében jelent meg 1977-ben Eger ismeretlen látképe Londonban címmel. Az említett vedutát, amely 1650 körül keletkezett, és Egert ábrázolja, a szerző egy, a British Library kézirattárában őrzött albumban találta meg.1 Azzal együtt, hogy Bakó Ferenc szakterülete a település, népi építkezés, népszokások kutatása volt, hogy tudományszervező munkája pedig a palóc kutatásra irányult, személyében megtestesült mindaz, amit felfogásunk szerint az egriség jelent. Mint a Dobó István Vármúzeum megszervezője és igazgatója, mint Eger múltjának egyik legjobb ismerője, jelentős szerepet játszott a kulturális közéletben, számtalan tudományos és ismeretterjesztő előadást tartott helyben is és gondja volt arra, hogy felépítse a város imázsát, hogy ne csak itthon, de a nagyvilágban is jó hírnevét keltse. Tudományos munkásságával, igényességével munkahelye, városa büszkesége volt. Volt idő, amikor Egerben egyedül ő viselte az akadémiai doktori címet (most MTA doktora), tekintélyt szerezve nemcsak magának, hanem városának, munkahelyének, környezetének is. Nehezen körvonalazható, hogy mi az egriség. Ennek az érzületnek rengeteg összetevője van. Ez nemcsak egy belső tartás, valamiféle büszkeség, hanem egyben elkötelezettség és hűség ez iránt a város iránt. Természetesen nemcsak az olyan nagyszerű tudósok lehetnek igazi egriek, mint amilyen Bakó Ferenc volt, igazi egri lehet a kétkezi munkás, a legegyszerűbb ember is, aki a tőle elvárható maximumot adja. De, hogy egy szentírási fordulattal éljek: aki sokat kapott, attól sokat is kérnek számon. És Bakó Ferencről elmondható, hogy sokat kapott, de nem ásta el a reábízott kincseket, hanem bőven kamatoztatta azokat a közösség javára. Ha valakit igazi egrinek tekinthetünk, akkor az Bakó Ferenc, és valóban egyike azoknak, akik a 20. században legtöbbet tették ezért a városért. Mindezek elismeréseképpen 1991 -ben Bakó Ferencet Eger város díszpolgárává avatták.17 18 FELHASZNÁLT IRODALOM Bakó Ferenc 1961 Egri borospincék. Heves Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Eger. 1977a Eger ismeretlen látképe Londonban. In: Az Egri múzeum Évkönyve XV. = Annales Musei Agriensis, Dobó István Vármúzeum, Eger 73-91. 1977b Bükki barlanglakások. (Borsodi kismonográfiák 3.) Herman Ottó Múzeum, Miskolc. 1989-1990 Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez. AGRIA XXV-XXVI. = Annales Musei Agriensis, Dobó István Vármúzeum, Eger, 459-498. 1994 Egriség. Egri öntudat a múltban és ma. Egri Lokálpatrióta Egylet, Eger. 1997 Az egri borvidék pincéinek története. In: Csizmadia László - Szelényi Károly: Egri borok könyve. Eger, 65-74. 1998 Egri borospincék. Magánkiadás, Eger. 20 1 72 Egriség. Egri öntudat a múltban és ma. Eger Megyei Jogú Viros Önkormányzata, Eger. Bakó Ferenc (szerk.) 1966 Az Egri Képtár. Heves megyei Múzeumok Igazgatósága, Eger. 1979 Az Egri Képtár vezetője és katalógusa. Heves megyei Múzeumok Igazgatósága, Eger. Bakó Ferenc - Csépányi Ferenc 1968 Eger. Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal, Eger. Bakó Ferenc - Komáry Endre 1978 Eger. Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal, Eger. 17 Bakó 1977a. 73-91. 18 http://www.eger.hU/liu/onkonnanyzat/kozerdeku-adatok/c/egei-varos-cliszpolgarai (2017. november 8.)
