H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Petercsák Tivadar: A muzeológus és múzeumszervező Bakó Ferenc
szétesnék gondolta, Hogy a múzeumtörténet számára megörökítse az eseményt. Ez a filmtekercs azonban nem található meg a fotótárban, mert a biztonságialt azonnal kivették a gépből. A tárgygyűjtés mellett Bakó Ferenc fontosnak tartotta, hogy a terepen megfigyelt néprajzi jellegzetességeket leírja, s ezekkel vetette meg a múzeumi adattár alapjait. A leltárkönyvben szereplő 138 tétel adatai a gyűjtőterület 77 falujából származnak, és nagyon széles tematikát ölelnek fel. A teljesség igénye nélkül foglalkozott a paraszti gazdálkodás, a halászat, pásztorélet, szőlőművelés, kendermunka, az erdőhasználat, gyűjtögetés és vadfogás, méhészet, faszénégetés, a vándoriparosság, fuvarozás és piacozás, a cigány mesterségek témájával. A népművészet területéről a szőttesek, népviseletek, pásztorfaragások szerepelnek, de a népszokásokat, hiedelmeket és a szüreti mulatságokat is leírta. A sárospataki és gönci kerámia gyűjtésekor a fazekasságra vonatkozó információkat is rögzítette. 6. kép Bakó Ferenc fényképe sarlós aratásról, Kishuta 1951 (Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeum Fotótára 451.) Bakó Ferenc a Patakon töltött két év alatt egy jól működő gyűjtőhálózatot épített ki, amelynek tagjai tanítók, tanulók, népművelők, a volt sárospataki népfőiskola hallgatói és parasztemberek voltak. Bakó munkájának köszönhetően Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén a Rákóczi Múzeum lett a múzeumi tudományos munka irányítója, és a Hemád-völgy, a Tisza és az országhatár között 88 település tartozott ide. Bakó szakmai tanácsokkal segítette Pap Miklós múzeumszervező tevékenységét Tokajban, és ő felügyelte a széphalmi Kazinczy Mauzóleum működését. Pataki évei alatt önkéntesek segítségével felgyűj- tette a néprajzi Alapkérdőívet, amely jó bázist jelentett a további munkához, és ennek segítségével képet kaphattak a táj népművészeti hagyományairól, hogy az a gyakorlati „kultúrmunka számára hasznosítható legyen". Jelentős volt még a Gunda Béla javaslatára elindított és a szénamunka hagyományait gyűjtő kérdőíves kutatás 1951-ben, majd a húsvéti hímes tojások beküldésére vonatkozó felhívás 1952-ben. Ennek eredményeként több száz díszített tojással gyarapodott a Rákóczi Múzeum.11’ 10 10 Bakó 1953.17-18. 14
