H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Földi Viktória: „ha Kanadát óhajtják, azt Magyarországon is el lehet érni...” Egy palóc település árucsere kapcsolata a két világháború között

turjánba elmegy vele és övele meg veszitek de nehogy meg mongyátok hogy hova küldöd met befognak csapni nem adnak jót és észt beteszed egy kilo pehelybe meglesz afáracságdij csak nesajnáld.’’ (2) „December 9én küldtem neked IS dolárt Apáéknak pedig 20 at nemtudom mege kaptátok gondoltam ha esetleg nemvolna neked vagy Apaéknak hízó esetleg ha későnis de megvehette rajta." (11) Gazsi számára, aki a legfiatalabb öccse újságot rendelt. Nem derül ki, hogy milyen témájú és rendszeres előfizetésről van e szó.

Az árucsere másik módja, mikor a termékek hasznosságuk miatt cserélődnek. A fennmaradt első levélben megjelenik a Mária számára továbbértékesíthető legfontosabb eszköz, a pehely. „Kedves Testvér egy kis kérésem van hozzád remélem szívesen megteszed vegyél 4 kiló pelyhet egy csomóba szóval egy dunára egy aszony igen kér hogy hozasak neki megamit hoztam aholnekemse maradt egy duna ahozis külgyé 1 kilót külön tokba majd sokára minél előb küldet" (2)

Kanada ökológiai adottságaiból adódóan a magyar paraszti háztartásban használt pehely értéke megnő. Mária korán fölismerte ennek erejét, így szinte minden levélben megjelenik ez a fontos kereskedelmi eszköz. Szervezett árucseréről beszélhetünk, amely működését tekintve állandó. Az átlagos mennyiség3-4 kg. Gondosan figyelte a becsomagolás módját, hogy ne törődjön ossze. „Küldök három kilo pehelyre valót és majd veszel de olyat ami új szép magamnak akarom egy jó dunát de minél kiseb hajba tegyétek ne olyan nagyba mint a töbit." (5) „A paplanok nem történt sémi baja csak egykicsit ősze törődöt de ászt hiszem ha a napra kitudom teni kifog ugrani de mégidáignem volt jó idő. ’’ (9)

A pénz mozgása egy irányú: újhazából az óhazába, kialakul ezáltal a kereskedelem. A két testvér a közvetítő szerepét tölti be. Az árakat az újhazában Mária határozza meg, többletfelhalmozás érdekében. „Azt nem írtad meg hogy menyibe került a pehely pedig az fontos volna nem azér hogy talán én kételkednék bened de amint Írtam is hogy másnak lesz és elszámolás véget tehát légy szives irdmeg menyi vagyis hánykiló vót és menyibe került bele értve asztis amit a küldésre és amit vetél hozd mert elakarok számolni úgy hogy minden cent belegyen számolva meg Írod külön a pelyhet és külön a más kiadást’.’ (4) A pehellyel való gazdálkodást az igényekhez mérték. Többlettartalékot nem halmozott föl, mindig a szükséges mennyiséget rendelte meg. „Kedves Testvér apáéknak küldtem 20 dolárt a napokban mihejt ok megkapják küldök neked is de nehogy pelyhet kiilgyél amigén nem Írom ha kapóipénszt az a tiéd.’’ (10) A pehely az újhazában presztízsértékénél fogva ajándéktárggyá válik, a rokoni kapcsolatokat is erősítő szerepet tölt be. „Kedves testvér meginfáratságot csinálok neked pehelyre vóna megin szükségem Ba- lázséknak szeretnék egy dunát légy szives vegyél 4 kilót majd a pénszt el küldöm hamarosan de ha a pénszt meg kapod nevárjál mert it korán bejön a tél és ha it kene mivel hidegek lesznek a csomagba nekülgyé egyáltalán sémi mást nem érdemes aszta pár centeteket is ijesmire költeni inkáb hagytad volna magadnak ászt a kis pénszt." (4) „Már nem is tudom hogy kezgyem megin pehely kéne van egy kománk vagyis komaszony egész télen kunyorál rajtam hogy írjam neked hogy külgyél de én jobnak látnám ha megírnád az árát és akar elküdenénk a pénszt tehát érdeklőgyél és irdmeg pontosan de nehogy te egyfilléctis ráfzxs eléghogy bajlóc vele man szinte restelem Írni mitszol a postas kisasszony soraim zártával maradok szerető testvéred. '(8) Ajándékként Mária is kap az óhazából pelyhet, amelyet aztán más tárggyal szeretne kompenzálni. „Herminnek köszönöm a pelyhet nem tudom mit külgyek neki érte." (9) Ennek egyik tormája a Mária nénjétől kapott már korábban bemutatott pehely, amely a reciprocitás elvén keresztül működött.

Az áru szállításának hatékonysága érdekében baráti kapcsolatokat épített ki. Az újhazába érkezők kiutazását használta föl az árucsere létrejöttére. „Es most egy kérésem volna hozad végy három 3 kiló pelyhet és jön Pestről kétfijú majd azok el hozák meglesz mentve a posta kölcség a címet it küldöm jól ősze csavarjatok hogy kicsi legyen és csak a Pesti címet Írjátok rá a töbi az őgongyuk lesz idefigyelj el mégy Sándor Bácsimhoz és ha van hazbér elkéred nemtudom hogyal menyi van és ha nincs anyi hogy 3 kilo pelyhet vénél akor csináld valahogy de a pénszt nevárd mert akar othon marad mert mar a bevándorlást megkapták mire észt a levelet meg kapod man az útlevelet is megkapják és ők röktön gyönek tehát ha észt a levelet meg kapod azonnal intézkegy mert az igen jó alkalom." (6) Arra is van példa, hogy az elsődleges csereszközt Pesten vásároltatja meg, majd haza küldeti. „ Azt hiszem a paplant már meg kaptad Pestről mert ide már írt 128