H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Földi Viktória: „ha Kanadát óhajtják, azt Magyarországon is el lehet érni...” Egy palóc település árucsere kapcsolata a két világháború között

vei arányos egy adott társadalmon belül. „Ászt a sárgát balázsfelesége ata hogy külgyem haza ő kapót hatot menyasszony ajándékba majd veszek neki egyebet érte (ágytakaró)." (5) „Julinak meg mondmeg hogy ha van aból a szép kézi munkából külgyön és én megfizetek neki ha van külgyön ketőt egyet szeretnék a márinak hogy te küldted a ruhára valóé ászt hiszem megírtam hogy őis küldőt a csomagba.” (6) „Megjöt minden ahogy írtad a márinak mingyáratam belőle elhívtam hogy válaszon ameliket szereti a nagy fehérből az egyiket választotta a kis fehéret amit Juli csinált nagyon dicsérte meg a törülközőt ászt az újvarásosat úgy gondoltam bisztosan szeretné azér dicséri oda atam neki mind a ketőt így hármat kapót ugygondoltam megérdemli (...) a kézi munkáér pénszt vagy más egyebet nem tudom Bözsinek mit kéne meg Húsnak is.” (7) A kiegyenlítés nagyobb időszakot is felölelhet. „Hercegeknek szántam ami össze volt kötve de Írod hogy az sok úgy gondoltam hogy Mari neném adót nekem pelyhet hát megszolgált valahogy és mikor én férjhez mentem ők is adtak nekem én pedig nem szeretek adós maradni senkinek tehát ha sok csinálj amit akarsz." (5)

A reciprocitás harmadik formája a negatív reciprocitás, mely szerint ellenszolgáltatás nélkül szeretne a cserében résztvevő egyik fél javakhoz jutni.’9 Csak azok számára megengedett, akik a közösségen kívül helyezkednek el vagy a megléte során kikerülnek a közösségből. Egy esetben van rá példa, hogy a baráti körben történő javak értékesítése nem kerül kifizetésre. „írod hogy Herczegék még nem fizettek a kelméér és még megseköszönték az ajándékot énéi töbet vártam tőlük mert én hakapok valamit kötelességemnek tatom hogy megköszönjem és észt énis elvártam volna node nem baj már megszoktam a csalódást írod hogy nem érted meg hogy mindent ajándékba küldteme vagy pénzér én ászt hiszem megírtam hogy amitők kértek azért fizessenek meg a töbi pedig maragyon a pehely ér amit marineném adót hátakor a két karton és egyik selyemér jár pénz a másik selyem és az alsó szoknya meg a törülköző maragyon köszönés nélkül ászt hiszik hogy it isten dobál mindent az égből hogy még köszönés se jár érte nade ne szólj egyszotse maradjon ahogy van a két karton 7 járd 32 cen járgya egy járd nemegész egy méter mert it kiseb a mérték a selyem 4 jard dolár járgya hát ha fizet nek akor kilehet se számítani a dolár 5 és 6 pengő között ál. ” (5) Rozi számára sem egyértelmű, hogy ajándékoz a Herczeg család részére Mária, vagy pénzt kér érte, tehát értékesít. Mária ebben a levélben pontosan kiszámolta a javak értékét, a dollár és a pengő korabeli árfolyamát. Az alapvető elvárás az ajándéktárgyak megköszönése lett volna. A levél végén még egyszer részletesen leírja a kelmék méretét és árát. „Amit a Hercegéknek küldtem annak az árát is megírom 7 yard nem egész 7 méter 32 cent(?) a két ruha való kárton a selyem 4 yard a zöld dolár yárgya a másik barna 3 ésfél/2S szóval egy 25 jágya majd meglátod melyiket válaszák és a másikat ha akarod oda adod hanem én nem bánom úgy csinálsz ahogy akarsz.” (5)

Rétegzett társadalmakban jelenik meg a redisztribúció, vagyis az újraelosztás. A javak elosztása begyűjtés után történik meg és legtöbbször egyenlőtlenül. Az elosztás státuszszimbólummá válik és megteremti az elesettek segítését szociális céllal.39 40 Egy szép példa erre a családi levelezésből, mikor a levetett gyermek ruhadarabokat elajándékozza az óhazában periférián élő juhászlány számára. „Kisruhák ami az elsőbe ment ahol a Mari is küldőt... két darab kelmét neked az egyik barna csíkos a másik nagy darab apró mintás kárton aza legnagyob darab és kis cipőt is küldőt egy párt azt hiszem az a kis fehér bocskort a kis ruhákból a kisjuhász lánynak is adjál meg afőkötőből is ami egyforma az egyiket neki szántam neked is jól esne ha adna egy darabot valaki. ” (5)

Piaci csere egyenlő személyek között jön létre, amelynek szükségeszköze a pénz. Az árucserének kétféle megjelenési formája figyelhető meg a levelezésekben. Az egyik, mikor az újhazából pénz indul az óhazába, tárgy vagy szolgáltatás érdekében. A vizsgált 11 levél közül 6 esetben van erre példa. A pénz, mint fizető eszköz érkezik az óhazába a levelezést folytató Rozi számára, „egy nagyon szép kis fülbe valóra vóna szükségem vagy nem kicsire csak nagyon szépre nembaj ha 25-30pengőis vagyha töbis csak szép legyen és nemvalami csicsás hanem szép szolid szóval észt nagyon kikel választani ha pápainé megy

39 Kisdi 2012.176.

40 Kisdi 2012.176

127