H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Földi Viktória: „ha Kanadát óhajtják, azt Magyarországon is el lehet érni...” Egy palóc település árucsere kapcsolata a két világháború között

Nádasdi Mária tájékoztatja az itthon élő családtagokat a rokonsági rendszer Kanadában lévő változásairól. Balázs 1904. október 9-én született Homokterenyén. Családalapítására Kanadában került sor 26 éves korában. 1930-ban egy lengyel lányt vett feleségül, Elzit. „Kedves testvér tudom már halotátok hogy Balázs megnősült egy polák lányt vetel nagyon jó szolid asszonyka szeretem nagyon majd küldünk fényképet is." (4) A levélből a lakodalom szokásrendszerérői többet nem tudunk meg. Balázs a kivándorlása idején egyedülálló férfi volt. Bakó Ferenc kutatásából tudjuk, hogy 1929-30 között elköltözött Mátra környéki férfiak jó része nős volt, a magányos fiatalemberek pedig keresték a lehetőséget a megnősiilésre. Több akadályba is ütközhettek a párválasztás során: az első, hogy kevesebb volt a nők száma, a második a nyelvi korlátok.29 Balázs nem magyar lányt vett feleségül. Ötödik gyermekük születéséből - akit Imre András névre kereszteltek - ismerjük a menyasszony édesapjának keresztnevét. Az András nevet anyai nagyapja után kapta, aki a gyermek születési évében hunyt el. A név fonetikájából levezethetően a lengyel család magyar nyelvterületről származhatott. A levelezések sem tesznek említést nyelvi különbségekről.

Balázs házasságából egy gyermek halva született, négyen élték meg a felnőttkort. Bakó Ferenc kutatásából tudjuk, hogy a családalapítás szokását az óhazából magukkal hozott szokásrendszerek irányították. A birtokos parasztság az egykézést preferálta, még a szegényebb rétegek a munkaerő többletet szem előtt tartva több utódot nemzettek. Kimutatta, hogy az asszimiláció során a születési arányok csökkentek.30 Balázs családalapítása révén a palóc területre jellemző nagycsaládos formát folytatta. „Azt hiszem mégnem is tudjátok hogy halva született a kislányok arra se képes hogy megírja pedig menyit mondom neki hogy Írja meg ha énnem legalab ő írjon kedves testvér.” (5) „Balázséknak kis lányok van alighanem én viszem a keresztvízre.” (6) A keresztelőről nincs több információnk. A komaság intézményének rendszerét megőrizték, amely az újszülött érdekeit, sorsát kiszolgáló kapcsolatrendszer volt a palóc területen. A rokoni kapcsolatok erősítése érdekében a testvérek lettek a keresztszülők. Kötelezettséget vállaltak a gyermek megsegítésére. Mária és Dezső házasságából gyermek nem született, ezért még nagyobb szerepet vállaltak a gondviselésből. A levelezésekből kiderül, hogy a gyermekek a szünidőket náluk töltötték, és minden igyekezetükkel segíteni próbálták őket. „Balázs kislányuk nagyon eleven... it küldök egy fényképet 4 hónapos vöt mikor csinálva let." (7) Az óhazából is hívták Mária családját bérmakeresztszülőnek. „mi van a bérmálásai úgy halom a nyáron lesz írja páni ángyom hív a két lánynak Dezsőt meg afijúnak kereszt szülőnek ha tudnám akor küldenek a kereszt lányomnak egy kis ruháravalót emezeknek majd pénzt muszáj küldeni." (6)

A rokonsági rendszer vizsgálata során figyelemreméltó Mária státuszának alakulása. A palóc területre jellemző nagycsaládos forma a 19. század első felében a zselléresedés okán újra kialakult. A II. József-féle népszámlálási adatok alapján tudjuk, hogy a vizsgált településen 48 ház állt, melyben 68 család élt. Az összlakosság száma 423 fő, ebből 65 férfi volt zsellér. A parasztok száma 18, még egyéb 17 fő. Egy családra 6,22 fő esik. A nagycsalád a palóc közösségekben egy általános létformát, társadalmi eszményt jelentett.31 A 19. század végén a kiscsaládos típus terjed el, melyben már nem volt olyan tekintélye a családfőnek. Az 1920-30-as évekre tehető, hogy a patriarchális hatalom az egyenjogúság irányába tolódott el. Az ipari munka hatására a kenyérkereső férfiak csak jóformán éjszaka, vagy ingázás esetén hétvégén tartózkodtak otthon. A gazdaság irányítása így átkerült az asz- szonyokra, ezáltal a tekintélyük gyarapodott.32

A tekintélyelv kérdése alapján Nádasdi Mária szerepe összetett képet mutat. A nagycsaládi rendszerben, amely vérségi, gazdasági és társadalmi egységet alkot, a család feje a legidősebb férfi. Felelősséget vállalt a családtagok erkölcsi normáiért. Mária már az első fennmaradt levelében is átvenni

29 Bakó 1988.191.

30 Bakó 1988.183.

31 Szabó 1989.313.

32 Szabó 1989.331.

120