H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Petercsák Tivadar: A muzeológus és múzeumszervező Bakó Ferenc
Petercsák Tivadar A MUZEOLÓGUS ÉS MÚZEUMSZERVEZŐ BAKÓ FERENC A magyar múzeumügy jeles személyisége, Bakó Ferenc 1917. augusztus 28-án született Nagyváradon. Kalaposmester édesapja 1920-ban költözött Egerbe családjával. A ciszter gimnázium elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (l. kép), ahol 1942- ben kapott történelem-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet. Az egyetemen hallgatta Györffy István néprajzi előadásait, és korán bekapcsolódott a Táj- és Népkutató Intézet terepmunkáiba. Közben 1941-ben „önkéntes, díjtalan, próbaszolgálatos gyakornok" lett a Néprajzi Múzeumban, és amely után - ahogy önéletrajzában írta - „múzeumi munkára képesítő végbizonyítványt kapott. (2 3. kép) A katonai szolgálat és amerikai hadifogság után 1947-ben tért haza. Először a Magyar Nemzeti Múzeum elnökségi irodáján teljesített szolgálatot, majd a Néprajzi Múzeum Magyar Osztályán nyert alkalmazást. így már kellő múzeumi gyakorlattal rendelkezett, amikor a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja 1950. július 1-én megbízta Bakó Ferencet a sárospataki múzeum megszervezésével. (4. kép) Az intézmény életében a következő két év az „egyszemélyes múzeum ' korszaka, amikor a „múzeumi segédgondnoki" kifejezés is jól tükrözi, hogy minden tennivaló a fiatal muzeológusra hárult. 45 évvel később „Múzeumépítés kisipari módszerekkel” című tanulmányában nagyon szemléletesen írta le a megalakulás körülményeit, sokrétű feladatait.2 Ebbe az adminisztratív teendők mellett az is belefért, hogy gondoskodjon a kastélypark védelméről, pl. a Hustácon’ lakók illetéktelen legeltetésének korlátozásáról, tilalmáról. A várkastélyban már 1949-től működött az írók és Művészek 1. számú Alkotó Otthona, röviden a Művészotthon, amelynek vezetőjével és az ott lévő művészekkel jó kapcsolatot ápolt. Ezt tükrözi Egri Viktor Bakóról készült karikatúrája, amint a precíz muzeológus nagyító alatt vizsgálja a kezében tartott Vörös tornyot.4 (5. kép) — 1 Ebben az évben magyarosította meg német eredetű családnevét (Heizer). Bakó Ferenc önéletrajza. Dobó István Vármúzeum Bakó Adattár (BA) 1086.62. d. I.; 806-2014.43. d. 12.; Petercsák 2002.33. 2 Bakó 1995.30-34. 3 A középfelnémet Hochstadt (felsőváros) szóból a középkor végén alakult ki a liostat, külváros jelentésű szó, amelynek változata a sárospataki hustác és az egri hóstya kifejezés. Bárth 1997.48. 4 Bakó 1995.31. 1. kép Heizer (Bakó) Ferenc egyetemi hallgató igazolványa, 1935 (DIV Bakó Adattár)
