H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)

Földi Viktória: „ha Kanadát óhajtják, azt Magyarországon is el lehet érni...” Egy palóc település árucsere kapcsolata a két világháború között

gyakorlatában.4 5 A családi élet ünnepeihez kapcsolódó rítusok kutatása a kanadai élethelyzetet megismerve lehetetlennek bizonyult. A palóc etnikai tudat az újhazában nem volt vizsgálható. Az em- igrációs magyarság egyetlen etnikai csoporttá formálódva élt. Kutatási tervét módosítva, a néprajzi csoportot figyelmen kívül hagyva, a magyar etnikum öntudatát vizsgálta.'' Az 1988-ban megjelent Kanadai magyarok című könyvében foglalta össze terepmunkájának eredményét, ahol foglalkozott a kivándorlás, emigráció, az asszimiláció, a természeti környezet és gazdálkodási módok, a társadalomrajz, egyházi és civil szervezetek és népszokások témakörével. Munkája átfogó képet ad a kivándorlók kultúrájának változásáról, melyet gazdag fotóanyag és személyes elbeszélések kísérnek.

Jelen tanulmány a Nógrád megyei, etnikailag a palóc népcsoport területéhez tartozó Mátrate- renye településre érkezett bányászcsalád levelezését mutatja be a két világháború között. Jelenleg 100 levelet őrzünk, amely 1932 és 1956 között Kanadából érkezett az óhazába. Elsősorban női családtagok levelezésének gyűjteménye, de előfordul, hogy a kivándorolt férfiak is írtak haza. 1932- től 1940-ig mutatom be azt a 11 levelet, amelynek írója minden esetben nő. Tartalmi szempontból a szövegek több irányból vizsgálhatók: a társadalmi kapcsolatrendszerek alakulása, a migráció és asszimiláció kérdéskörei, a népszokások és az árucsere kapcsolatok alakulása. A tanulmányban elsősorban az árucsere kapcsolatot mutatom be a két világháború közötti időszakban, összefüggés- rendszerbe ágyazva, a kulturális antropológia elméletén keresztül.

Gazdasági okok vezérelték a család kivándorlását, de hipotézisem szerint életkörülményeik, lehetőségeik nem érték el a kívánt színvonalat. Segítséget nyújtottak az óhazában élő családtagok, rokoni körök számára, de számukra is szükséges volt a gazdasági segítségnyújtás az újhazában. Egy sajátos cserekereskedelem alakult ki ezáltal közöttük. Nehéz élethelyzetüket az alábbi gondolattal igazolták: „Tehát részemről ajánlom minden Kanadába vágyónak hogy ha Kanadát óhajtják azt Magyar- országon is el lehet érni ha most vigyáznak egy kicsit nem kell az Oroszokat és a kormányt okozni a rossz helyzet miat, mert azok nem adhatnak a semmiből valamit. " - írja 1946. július 30-án Nádasdi Balázs a kanadai Glace Bayből testvérének.

A leveleket az érkezés sorendjében sorszámmal láttam el, az idézések során ezek alapján kereshető vissza a keltezés. A levelek jól olvashatók, folyóírással íródtak. Az esetleges nyelvtani hibákat meghagyva, az eredeti szövegkörnyezetben idézem őket.

A Nádasdi család kivándorlásának társadalmi okai

A „modern népvándorlás” a 19. század végén vette kezdetét Európában, amikor közel 50 millió ember telepedett át időszakosan vagy véglegesen a tengeren túlra. A gazdasági, társadalmi és politikai okok miatti kivándorlás Magyarországot az 1880-as években érte el. Az első hullám az I. világháború kitörésekor ért véget, amikorra közel 1,5 millió ember hagyta el az anyaországot.6 7 8 Szervezett kertek között, egész családok hagyták el a szülőföldet a gyors meggazdagodás reményében. Ezen időszak vándorlása kétirányú volt, átlagosan 2-5 év elteltével minden harmadik személy hazatelepedett. Az amerikai magas munkabérek híre eljutott a magyarországi falvak lakóihoz is. Bakó Ferenc felhívta a figyelmet Packh János ügynöki munkájára, akit Esterházy Pál Oszkár álnéven ismerünk. Packh 1885-től a kanadai kormány megbízásából dolgozott ki röpiratokat, melyek célja: szabad munkaerővel betelepíteni a kanadai préri területét. Az ügynök röpiratokat, Esterházy-pamfleteket szerkesztett, melyek eljutottak a Felvidék falvaiba is.lS A rophatok fotók segítségével pozitív képet mutattak Kanadáról az egyszerű földművelő emberek számára.

4 BA 307-2014.

5 BA 307-2014.

6 Puskás 1884.24.

7 Puskás 1991.1.

8 Bakó 1988.26.

1 10