H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 51. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2018)
Petercsák Tivadar: Az egri Cifra-sánc negyed fertálymesteri botja
között választották meg évente az új fertálymestereket, szerveztek összejöveteleket, és vezették a fertálymesteri naplókat. Évente csak egy alkalommal, az eskütételen és a bazilikában tartott szentmisén jöttek össze. Az egész várost átfogó egységes szervezet - az Egri Negyedmesteri Testület - 1931-ben alakult meg és az ekkor elfogadott „tízparancsolat” szerint tevékenykedtek a lokális értékek megőrzése, megismertetése, az erkölcsös, vallásos élet és a szociális gondok javítása érdekében. Önkéntes társadalmi tevékenységük mellett a hivatalban levő fertálymesterek a jelképekkel állandó résztvevői voltak a város közéleti, egyházi eseményeinek, de ott voltak pl. 1934. augusztus 20-án a budapesti Szent Jobb körmeneten is. Az 1950-ben megszűnt egri fertálymesterség újjáélesztésére a rendszerváltás után, 1995-1996- ban nyílt lehetőség a Lokálpatrióta Egylet keretei között. 2000-ben alakult meg az Egri Fertálymesteri Testület, amely a mai törvények szerint működik, de a régi hagyományokra támaszkodva alakították ki szervezeti rendjét, tevékenységét.3 2012-ben az a megtiszteltetés ért, hogy a Cifra-Sánc negyed kiérdemült fertálymesterei javaslatára a testület engem is fertálymesternek választott. Ez inspirált a korábbi kutatásaimra épülő monografikus összegzésre és arra, hogy a testület jelenlegi tagjain kívül az egriek figyelmét minden fórumon (sajtó, személyes beszélgetések) felhívjuk az egykori tisztségviselők családjainál megőrzött tárgyi és dokumentációs emlékek felkutatására. Fontos lenne, hogy ezek minél nagyobb számban publicitást kapjanak, majd végül a legbiztosabb helyre, a múzeumba kerüljenek. így szereztem tudomást pl. Csapó Norbert órásmestertől, a Hatvan III. negyed fertálymesterétől, hogy 2014-ben a tulajdonába került a Város III. negyedének 1940-ben készült temetkezési zászlója. Javaslatomra a gyászzászlót a Dobó István Vármúzeumnak adományozta. Ugyancsak 2014-ben hívta fel a figyelmemet Szeremi Gábor, a Felsőváros negyed fertálymestere a Cifra-Cánc díszes fertály mesteri botjára, amelyet az 1950-re megválasztott, de - a tisztség megszűnése miatt - esküt már nem tett Erős Ferenc leszármazottai őriztek meg. Mielőtt a botot bemutatnám, érdemes összefoglalni a fertálymesterség fontos jelképének számító botok szerepét és típusait. Breznay Imre, a téma jeles kutatója és 1935-ben a Város II. negyedében megválasztott fertálymester a rádióban 1936. január 29-én elhangzott előadásában így beszélt ezekről: „Leginkább meglátszik mégis a fertálymesteri tekintély abból, hogy a rendbontókat, éjszakai csendháborítókat és káromkodókat ők maguk is megbüntethették mindjárt a helyszínen, ahol az illetőt a csínyen rajtakapták. Erre való volt a fertálymesteri bot, amely olyan hatalmat jelentett, mint manapság faluhelyen a bírói pálca. Mint e tisztség hivatalos jelvénye ma is megvan. Hatalmas somfa-, szőlőgyökér- vagy tölgyfa-bot ez, mintegy másfél méter hosszú, de nem olyan termetes, mint Debrecenben volt hajdan a kollégiumi diák-tűzoltóság nagybotosának „gerundiuma”. Evvel azonban nem is kellett a torony iránt száguldó diákoknak kerítéseket kidönteni, hanem - csak szükség esetén - megfenyíteni a megtévelyedetteket. Ezt a botot is minden lelépő fertálymester átadja utódjának, de saját emlékét tartozik megörökíteni avval, hogy rávéseti a nevét és működésének évszámát, továbbá csinos szalagot köt reá, melyre valami jelmondatot hímeztet a nevével és az évszámmal. Ezt a botot a fertálymester választó vacsora után ünnepies menetben viszik az új fertálymester házához, jeléül annak, hogy a tisztséget és a méltóságot átvette.”4 Egyetérthetünk Breznay val, hogy a bot hatalmi és tisztség jelkép, ami azt szimbolizálta, hogy a fertálymester saját negyedében a városi tanács nevében jár el, vigyáz a rendre, és törvény elé állíthatja a rendzavarokat vagy a bottal meg is fenyítheti. Ilyen hatalmi jelkép volt a népi gyakorlatban a bírópálca, amely szimbolikus átadásával foglalta el hivatalát az új falusi bíró.5 Gönyey Sándor - aki 1933-ban járt Egerben - is azt írja, hogy a fertálymesternek olyan volt a hatásköre a ne3 Petercsák 2014b. 13-16. 4 Beznay 1939.6-8. 5 Szendrey 1929.23-38.; BánkinéMolnár2011.41-50. 100
