H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Szecskó Károly: 100 éve született Sugár István
A teljesség minden igénye nélkül a következőkben felsoroljuk azokat a témákat, amelyekkel az egri vár múltjának feltárásán kívül foglalkozott: az egri gyógyfürdő és furdőkul- túra története; Eger város falainak és kapuinak históriája; az egri vörösbor és az „Egri Víz” története. Foglalkozott Pyrker László János és Eger város kapcsolatával, s írt az egri bulya- vászonról, a szépasszony-völgyi pincerendszer kialakulásáról. Vizsgálat tárgyává tette a helybeli filmszínházak múltját is. Sugár István lankadatlanul végzett kutatási eredményeit nemcsak írásos formában adta közre, hanem élőszóban is. Rendszeres előadója volt Egerben, illetve Noszvajon a kétévenként megrendezett végvári konferenciáknak. 1982-ben az egri vár 16. század végi gazdálkodásáról beszélt. 1984-ben a Török végvárrendszer Eszakkelet-Magyarországon, 1988-ban Az 1687-es egri kapitulációs egyezmény létrejöttének és a törökök visszamaradásának körülményeiről, az 1994-es konferencián pedig Az egri vár építőanyagainak 1548 és 1564 közötti beszerzési helyéről tájékoztatta a jelenlévőket. Véleményünk szerint a második világháború után ő tett legtöbbet az egri vár történetének népszerűsítéséért. Történeti publicisztikai írásai közül különösen említésre méltóak a neves Heves megyei személyiségekről írottak: Dobó István, Markhot Ferenc, Spetz Józsefi Joó János, Csiky Sándor, Puky Miklós, Lenkeyjános stb. Történeti és művelődéstörténeti tárgyú újságcikkeiben a megye egyes érdekes történeti témáival foglalkozott. Különösen nagy sikert aratott a Heves Megyei Népújság 1970-es évfolyamában publikált, a Különös házasság igaz históriája című sorozata. Az időszaki kiadványokban publikált: Agrártörténeti Szemle, Állategészségügyi és Takarmányozási Közlemények, Archívum - a Heves Megyei Levéltár Közleményei; A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyfiürdő- ügyi Igazgatóságának Tájékoztatója, az Egri Múzeum Évkönyve - majd Agria, Egri Újság, az Egri Vár Híradója, Élet és Tudomány, Hadtörténeti Közlemények, Hevesi Napló, Hevesi Szemle, Heves Megyei Hírlap, Heves Megyei Népújság, Irodalomtörténet, Jászkunság, Magyar Könyvszemle, Magyar Nemzet, Magyar Nyelv, Magyar Reumatológia, a Miskolci Hermann Ottó Múzeum Közleményei, Műemlékvédelem, Művészettörténeti Értesítő, Napjaink, Országos Orvostörténeti Múzeum Közleményei (majd Orvostörténeti Közlemények), Posta és Bélyegmúzeumi Szemle, Szabolcs-Szatmári Szemle, Szocialista Posta, Természettudományi Közlöny, Új Forrás. Ezeken kívül 12 írása gyűjteményes kötetben jelent meg. Említést kell tennünk arról, hogy az őt ért korábbi sérelmek miatt nem foglalkozott politikával. 1956-ban csaknem ismét kettétörték életét: uszítással, ellenforradalmisággal, sztrájkra történő felhívással vádolták, de az elmarasztalások egyáltalán nem voltak bizonyíthatók. Megemlítjük még azt a politikai ízű adalékot is, amely jellemző az 1956. november 4-e után szovjet segítséggel történő kommunista restaurációra. Sugár 1958-tól a Heves Megyei Népújságnak külső munkatársa volt, s írásai nyomán nagymértékben megnövekedett a lap olvasóinak száma. Az ebben az időszakban közreadott A múlt a vádlottak padján című publicisztikai sorozatába hiba csúszott. Ugyanis az a megállapítása, hogy az 1929-1933 közötti világgazdasági válság következtében az egri szegény sorsúaknak sem jutott pénz télikabátra, olyan formában publikáltatott, hogy a szegény egriek télikabát595
