H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Szecskó Károly: 100 éve született Sugár István
tett ki. Az év során a Hatvani Füzetek 11. számaként került ki a nyomdából Adatok Hatvan település történetéhez című füzete. 1989-ben a szakirodalmat /1 Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe: 1790,1845. könyvével gyarapította. 1996-ban közreadta Máriássy János visszaemlékezését az 1849. február 24-i pétervásárai csatáról. 1999-ben az Argumentum Kiadónál jelent meg az általa sajtó alá rendezett Máriássy János: Visszaemlékezések az 1848A9-es szabadságharc alatt végzett szolgálataimra című emlékirat. A szerző posztumusz műve Az Egri Káptalani Hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái, 1378-1700, amely az Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból sorozat 30. számaként jelent meg. Sugár István tanulmányainak többsége Egerhez, illetve az egri várhoz kapcsolódik. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Gárdonyi Géza után a legtöbbet tette az egri vár népszerűsítéséért. A vár históriájának szinte minden szegmensét tanulmányokban dolgozta fel. A már korábban említett Az Egri vár és viadala átdolgozott kiadása mindmáig népszerű nemcsak a szakemberek, hanem a nagyközönség körében is. A vár múltjáról az első tanulmányt 1961 -ben publikálta az Egri Vár Híradójában, Érdekességek az egri vár életéből. Az első egri postajárat ISSO-lSSZkö- zött címmel. Elmélyülten foglalkozott a történészek által addig nem vizsgált témával, Dobó István végrendeletével és síremlékének kalandos történetével, majd visszatért a vár postája 16. századi múltjához. Vizsgálta az erődítmény faltjainak históriáját is, és megállapította, hogy a várudvaron ma is meglévő kutat nem a középkorban, hanem a 19. század végén fúrták. Benda Kálmán nemzetközi hírű történészünk révén Soros ösztöndíjat nyert, amely lehetővé tette számára, hogy a várral tovább foglalkozzon. Témái: az egri vár kémei és fegyverei a várszámadások és leltárak tükrében 1549-től 1562-ig. A vár 1554-55-ös számadása, valamint gyalogsága, lovassága és tüzérsége 1552-1561 között. Tanulmánya jelent meg a várszámadások magyar szavairól az 1548-1864 közötti időszakból. Érdekelte az orvostörténet is, s megvizsgálta a sebészborbélyok és sebesültek témáját az erődítmény 1552-es ostroma idején. Vizsgálta a vár ágyúinak és puskáinak históriáját 1508-tól 1590-ig, majd visszatért egy 1552 előtti izgalmas kérdéshez, hogy miként jutott az egri püspöki vár Habsburg Ferdi- nánd kezébe? Foglalkoztatta Bornemissza Gergely deák élete is, amelyről nemcsak önálló munkát publikált, hanem feldolgozta tragikus halálának történetét is. Többször visszatért ahhoz az izgalmas témához, hogy hányán voltak a várban az 1552-es ostrom időszakában. Az erődítmény múltjának tüzetes elemzése során nem kerülhette meg Tinódi Lantos Sebestyénnek az 1552-es várostromról írt két históriás énekét sem. Erről tanulmányt publikált. Foglalkozott a vár 1596-os kapitulációjával is. Az oszmán török 91 évig birtokolta Egert, s csak 1687. december 17-én távozott falai közül. A történeti irodalomból közismert, hogy 1596 után Eger a török vilájet egyik központja lett, és górcső alá vette a vilájethez tartozó várakat is, hogy visszatérjen egy korábbi témához a vár tüzérsége és gyalogsága 1548-1564 közötti történetéhez. Sugár István nem állt meg 1552-nél és 1596-nál, és megvizsgálta a vár kurucok általi 1705-ös ostromát is, miután az erődítmény II. Rákóczi Ferenc kezére került, s a fejedelem itt kísérelte meg a nemzeti királyság létrehozását. Minden bizonnyal ekkoriban Mikes Kelemen is Egerben tartózkodott, mint a testőrség tagja. 594
