H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Szecskó Károly: 100 éve született Sugár István

torta. Felvételt nyert az .Állatorvostudományi Egyetemre, amelyet azonban a II. világháború miatt nem fejezhetett be. A hallgatókat a szovjet csapatok közeledésének hírére hazaküldték.

Sugár István is hazaköltözött szüleihez Egerbe. Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kiugrási kísérlete után néhány nappal édesanyja a kenyérboltba küldte, ahol hosz- szú sor állt. Időközben tábori csendőrök érkeztek, akik őt is igazoltatták, és számon kérték, hogy miért nincs a harctéren? Letartóztatták, és minden kiképzés nélkül a frontra vitték. A szovjetek elől a magyar és a német hadsereg egyre nyugatabbra hátrált, s így Sugár 1944-től 1947-ig tartó francia hadifogságba került. A foglyok siralmas helyzetében vigaszt jelentett számukra, hogy velük együtt raboskodott Dobrovits Aladár (1909-1970) művészettörténész, egyiptológus, aki tudományos munkássága érdekességeiről sokat mesélt nekik. Szabadulása után hazatért szüleihez Egerbe. Az 1947-es augusztus végi választáson nem vehetett részt „nyugatos” múltja miatt. Bekapcsolódott az Egerben is tapasztalható élénk politikai életbe, s megválasztották a Keresztény Demokrata Néppárt megyei titkárának.

A Magyar Kommunista Párt, miután választási csalással a legtöbb mandátumot megszerezte, irányt vett a hatalom minél előbbi kisajátítására. Ebben nagy segítségére volt az Állam- védelmi Hatóság, a hírhedt ÁVH, amelynek zaklatásait Sugár István sem kerülhette el. Miután az ÁVH-sok értesültek politikai tevékenységéről, többször beidézték székházukba, és megverték. Egy alkalommal fejét beverték a falba, amely később halláskárosodást okozott.

Ebben az időben kezdett el bélyeget gyűjteni. Tudomására jutott, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) is kiad saját postabélyeget, s kezdetleges angol tudásával levelet írt Trygve Halvdan Lie elnöknek és kérte, hogy küldjön. Levelét az egri postán az ÁVH felbontotta, majd beidézték és azzal gyanúsították, hogy kémkedik az ENSZ javára. Sugár Istvánnak azonban közismert éles esze révén sikerült meggyőznie zaklatóit, s hazaengedték. Joggal tartott újabb inzultusoktól, ezért más megyébe költözött, s csak 1954-ben tért vissza Egerbe. Ekkor a Városi Tanács Műszaki Osztályát Hevesy Sándor mérnök vezette, és üdülési előadóként alkalmazta. Ez a beosztás korábban nem létezett. Később előadóként az egri Városi Művelődési Házban dolgozott 1963. június 30-ig.

Abból következően, hogy 1964-től Sugár István szellemi szabadfoglalkozású történészként dolgozott, megélhetéséhez szüksége volt egyéb bevételekre is. 1964. január 1-től Bakó Ferenc múzeum igazgató szerződéses munkatársként alkalmazta. Feladata volt többek között, hogy sajtótermékekből, levéltári anyagokból a Dobó István Vármúzeum számára adatokat gyűjtsön: Heves megye mindenkori területére vonatkozó és a múzeumüggyel (régészeti leletek és kutatások, ásatások, bejelentések) kapcsolatos híreket. Heves megyei népszokásokra, népviseletre, népi építkezési módokra vonatkozó közleményeket. Ezeken kívül magyar és német nyelvű idegenvezető is volt.

A tudomány módszereit autodidakta módon sajátította el. Kutatómunkájában nagy hasznára volt kitűnő német és latin nyelvtudása. Olvasási szinten bírta a francia és az angol nyelvet is. Miután elsajátította a történetírás fortélyait nem amatőrként, hanem szaktudósként jelentkezett a tudományos életben. Kutatási eredményeit már 1956-tól publikálta.

Rendszeresen vezette megjelent írásainak jegyzékét, amelyben mintegy 1500 bibliográfiai tétel szerepelt. 27 könyv, 104 tanulmány, számtalan történeti publicisztikai írás, s történeti, illetve művelődéstörténeti tárgyú újságcikk. Történetírói munkássága mennyiségében jelentős, s tematikájában is széleskörű volt. Had-, egyház-, művészet-, irodalom, nyelv-,

592