H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Zábrátzky Éva: Olvasókör és temetkezési egyesület az egri Cifra-hóstyán
A Cifranegyedi Római Katolikus Földműves Olvasókör működésének évtizedeiben a város legtevékenyebb olvasókörének bizonyult. Ősszel itt kezdődtek legkorábban a kultúr- délutánok, és itt fejeződtek be a legkésőbb tavasszal.17 A mezőgazdasági évhez és a paraszti munkabeosztáshoz igazodtak a programok szervezésében: novembertől márciusig vasárnap délután jártak össze a tagok. Bár voltak a városban nagyobb épülettel rendelkező, felszereltebb olvasóköri otthonok, a lelkesedés és a pezsgő kulturális élet tekintetében egyik sem múlta felül a korabeli források szerint. Alapító okirat, szervezeti felépítés Az olvasókörök, népkörök alapításának módját rendeletek szabályozták, melyekben konkrétan meghatározták, hogy mit kell tartalmaznia az alapszabálynak. Ez az oka annak, hogy meglehetősen sematikus módon készültek az egyletek, körök szabályai. A belügyminiszternek címzett levélben kellett felterjeszteni a kérelmet, sok esetben évekig húzódott az engedélyezés.18 Az egyesület a szabályozásnak megfelelően a Belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályban fektette le a lényeges kérdéseket. 1905-ben Cifranegyedi Ifjúsági Egyesület néven kezdték el tevékenységüket, ám 1929- ben nevet módosítottak: a Cifranegyedi Római Katolikus Földműves Olvasókör elnevezéssel működtek tovább. A módosítás oka az volt, hogy erre az időre a nős férfiak száma jóval meghaladta a legény tagok számát. (A nős férfiak száma 100 fő körül mozgott, a legények csak 40-50 főt számlálhattak.) A régi szabály szerint csak legények lehettek rendes tagok, a nős férfiak csak pártoló tagok voltak. Az új alapszabállyal ez a pont módosult.19 Az alapszabályban megfogalmazták az egyesület működési területét, célját, megjelölték a jövedelemforrásokat, kik lehetnek a tagok és a tisztviselők. Hangsúlyozták a politikamentes működést, a katolikus vallási eszmék előtérbe helyezését, az ifjúság erkölcsös nevelését. A belépők kötelezték magukat a miselátogatásra, a szentségekhez való j árulásra. Az egyesület védnöke az egri egyházmegyei főpásztor volt. Az egyesület célját a következőképpen fogalmazták meg: „A földműves emberek és legények szellemi, anyagi és társadalmi érdekeinek előmozdítása a valláserkölcsi és hazafias szellem, a közművelődés és összetartás fejlesztése által, a politika kizárásával. Különös gond fordítandó az ifjúságnak a valláserkölcsös és hazafias életre, rendre, tisztességre, egymás iránti szereidre, tekintélytiszteletre való nevelésére, az öregebb tagok példaadására hivatkozással" Megjelenik a szolidaritás elve, az elszegényedett tagok felkarolása is megfogalmazódott alapszabályukban. Az anyagi előrelépést kívánták szolgálni a gazdasági ismeretterjesztés megszervezésével. A bevételeket az alapító tagok alapítványaiból, tagdíjakból, adományokból, a tagok szórakoztatására rendezett mulatságokból teremtették elő. Vagyonukat pénztáros kezelte, akit az igazgatók, elnökök, ellenőr és a jegyző is ellenőrzött. A tagság alapító, tiszteletbeli, pártoló és rendes tagokból állt. Az olvasókör intéző szervei: közgyűlés, választmány, számvizsgáló bizottság, tisztviselői kar. A tisztviselők a következők voltak: igazgató, elnök, másodelnök, alelnök, pénztárnok, karnagy, ellenőr, jegyző, főkönyv17 Egri Katolikus Tudósító 1932.XVI1. évi 5. szám, 113. 18 Jobbáné Szabó 1999.470. 19 Egri Katolikus Tudósító 1931. XVI. évf 7-8.szám, 160. 575
