H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Smuczer Hanna: Fényképészek és fényképészműtermek Egerben a 19. század második és a 20. század első felében
1902-ben kapott Egerben iparengedélyt, majd egy évvel később 1903 novemberében nyitotta meg műtermét a Széchenyi út 7. sz. alatt, az akkori Takarékpénztár épületében. Egri műtermét saját maga építi fel a Takarékpénztár udvarán bérelt területen. „7 méteres felvételi terem volt ez is, egyik oldalán üvegfallal, felette 5x4 méteres üvegtetővel, egy 3x3 méteres előtérrel és kicsit nagyobb, 3x4 méteres dolgozószobával. A sötétkamrának elég volt 2x3 méter, mint ahogy az öltöző, hol a páciensek előkészülhettek a levételre, sem volt nagyobb 3x2 méternél."73 74 Rónai Mihály András, Rónai Dénes unokaöccse így nyilatkozik Rónai Dénes Egerben töltött éveiről a Hevesi Szemlében. „1903. november végén nyílt meg a Dénes maga tervezte szép, nagy egri műterme a város korzóján, az érseki rezidenciával szemközt; a Heves megyei Takarékpénztár házának (bár lehet, hogy a szomszéd háznak) Széchenyi utca régi, tág, kocsibejáró forma kapuboltozatából nyílt rálátás az Eger patakig lenyúló udvar virágoskertjében álló műteremépületre. A kapubolt alatt s a korzón egri dámák fényképei közt a dohánygyári lányokéi is künn a kirakatban. Ebből lett is egy kis skandallum, de a mesternek nem ártott meg. Nem, mert hamar lett belőle nevezetesség Egerben. Híre ment a munkájának, tetszett is az egrieknek az újdonság, hogy világlátott, külföldön képzett fotográfusuk van, s ő Egerben jól is érezte magát.’"73 1905-ben Szmrecsányi Lajos, egri püspök titkárának közbenjárása miatt Rónai Dénes megbízást kapott, hogy a főszékesegyház restaurálását és az új templombelsőt megörökítésére. A főszékesegyházról 42 fényképet készített, melyből egy 25 képet tartalmazó albumot állított össze. „Ez és így nem vártam - illetődött meg a püspök -,s a műből magának hat, s a kanonokoknak és nagyobb plébániáknak még húsz példányt rendelt. Utána maga Samassa bíboros érsek afőegyházmegye minden templomának hasonló megörökítését rendelte el. Teljes esztendőbe került ez a munka; ekkor vette öccsét is maga mellé Rónai Dénes."75 Ezzel Rónai az egri (és a magyarországi) műemlék-fényképezés egyik úttörője lett. 1910-ben Egerből Budapestre költözött új műteremnyitás céljából.76 77 Az Eger 1910 nyarán említést tesz Rónai Dénesről. „Kitüntetett fotográfus. A Magyar Amatőrfény kép ezők nemzetközi fénykép-kiállításának díjkiosztó zsűrije Rónai Dénes egri fotográfust ezüstéremmel tüntette ki!"17 1909-1913 között Szolnokon fiókműtermet nyit. Az Eger c. hetilap 1912. január 20-án megjelent számában ír az egykor Egerben dolgozó fényképészről. „Egri ember találmánya. Rónai Dénes volt egri fényképész, aki most Budapesten lakik a fényképészet terén uj iparágat teremtett meg. Föltalálta a domborműves fényképezést, vagyis a fényképfölvételeket relief szerű plakett-alakban sokszorosítja. Az „Est” munkatársa beszélgetést folytatott Rónaival az uj találmányról, aki azt mondja, hogy a domborműves plaketteket nem vegyészeti, hanem mechanikai utón állítja elő." Az egri lap még ezen év októberében is foglalkozik Rónai találmányával.78 1904-ben feleségül veszi az Egerben megismert Czeigler Editet, majd 1910-ben elválnak, ekkor költözik Rónai Dénes Budapestre. Műtermét öccsének, Rónai Hajnalnak adja el, aki 1937-ig vezeti 73 Uo. 74 Kincses 2006.26. 75 Kincses 2006.27. 76 Szecskó 1999.71-75. 77 Eger 1910. XXX1I1. évf 4. szám / július 13.3. 78 Szecskó 1999.71-75. 563
