H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Smuczer Hanna: Fényképészek és fényképészműtermek Egerben a 19. század második és a 20. század első felében
Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium - mennyiség- és természettan tanára volt. A fényképészettel egyetemi tanulmányai alatt, a Pesti Egyetemen került kapcsolatba Jedlik Ányos természet- tudós, fizikus, illetve bencés szerzetes révén. Jedlik Ányos mellett Simonyi Antaltól, a kor egyik legkiemelkedőbb festő-fotográfusától tanulta a fényképezést4 Horváth Zsigmond Lajos az Egri Értesítő című újság 1861. évi 23—27. szám hasábjain négyrészes sorozatban publikálta,, Afényképé- szetről" szóló tanulmányát, amely Horváth Zsigmondot a fényképészet elméletének hazai úttörői közé sorolja. Ám ezen kiadást megelőzve, az egri gimnázium 1859-60. évi programjában alapos, és minden részletre kiterjedő gyakorlati útmutatást írt a fényképezés technikájáról. A Horváth Zsigmond Lajos által készített fényképek valószínűleg a gimnázium 1948-as államosításakor elkallódtak, mindössze egy fényképet ismerünk tőle. A megmaradt fényképen Károly Ireneusz Józsefi premontrei rendi szerzetes látható. A fénykép az 1880-as évekből való.5 Kovács Ferencz Az első egri állandó fényképész valószínűleg Kovács Ferencz volt, akiről az Egri Posta újság is ír 1862-ben „Állandó fényképészünk lesz” címmel. Az újságcikk leírja, hogy Kovács Ferenc festő, saját lakásában, a Makiári kapunál (mai Szarvas tér) található Szarvas vendéglő mellett (mai Kormányhivatal, Mekcsey u. 2. sz.) fényképészeti műtermet nyit. A fényképezés mellett a festészeti tevékenységet sem hagyja abba, melyet az 1873. évi fertálymester-választást követően festett fertálymesteri tabló, Kovács Ferencz munkája bizonyít a legjobban.6 7 1867- ben cikk jelent meg róla az Eger című hetilapban. „Nem lehet elhallgatnunk, hogy Kovács Ferenc helybeli festész és fényképész újabb időben (Honig Adolffal társaságba lépve) a fényképészet terén nemcsak szép, de valóban meglepő haladást tett, úgy hogy fényképei, bármily nagyságban, a magasb igényeknek is megfelelnek, s e mellett jutányosak. O jelenleg oly sajáttalálmányu fényképeket is készít, melyek olajfestékkel vannak áttörve, miáltal azok a megfelelő élénk, és tartós színeket nyerik. E képeket a feltaláló oleotypeknek nevezte el. ’n Ugyanezen újság hasábjain 1869-ben megjelent Kovács Ferencz festész és fényképész neve, a Kápolnán fölállítandó honvéd-emlékszobor javára adakozók névsorában, 1 forinttal támogatta ugyanis a ’48-as emlékművet. Mihály József Kovács Ferencz műteremnyitását követő évben, 1863 nyarán újabb fényképésze lett Egernek Mihály József személyében. Az ekkoriban indult Mátra című újság 1863. júniusi számában írnak először Mihály József fényképész megjelenéséről. „Most legújabban Michael fényképész úr jött hozzánk, s a Dr. Fekete házban állítja fel műtermét. A nála látott képek elég csino- sak."8 Műtermét először a Széchenyi úti dr. Fekete-féle házban (ma Széchenyi utca 11. sz.) rendezte be.9 Mihály József az Eger című hetilapban hirdette műtermét és szolgáltatásait, 1865-ben, lap 22. számának hasábján !4 oldalt betöltő hirdetést ad közre. 1865 augusztusá4 Demeter 2014.14. 5 Barna 2014.17-36. 6 Demeter 2014.14. 7 Eger 1867. V év£ 6. szám / február 7.46-47. 8 Demeter Pál szíves közlése; Mátra Újság 1863. június 6. 9 Demeter Pál szíves közlése, amelyet ezúton is megköszönök. 548
