H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

H. Szilasi ÁGOTA: Egri zsinagógák

3.a-b-c Az első zsinagóga belső tere és kifestése az átalakítás előtt, 1990-es évek vége (fotó: Molnár István Géza)

nyílik. Az épület bejárata eredetileg az északi oldalon volt, és az előcsarnokba vezethetett, ahonnan a zsinagógatérbe lehetett belépni. A nők karzatához külön bejárat nyílt, mely a belső tér nyugati előcsarnoka felett kapott elhelyezést. A tér a későbbiekben is eredeti nagyságában maradt meg (9,95x 13,83 m).19

Amikor 1868-69-ben a magyar zsidó kongresszuson különváltak az ortodoxok és a neológok, az egri hitközség egyikhez sem csatlakozott, egy ideig a kongresszus előtti állapot, a status quo ante mellett szállt síkra. A hitközség egysége később, 1877-ben mégis felbomlott. Valószínű, hogy mint a helyi sajtóból megtudhatjuk egy aktuális minisztériumi leirat sürgette a döntést: „Tudva levő dolog, hogy a vallás és közoktatási magy. kir. minisztérium j. e. 7768 sz. a. k. leiratával kötelességévé tette a magyar izr. hitközségeknek a kitűzött határidő alatt határozott nyilatkozatot terjeszteni be afölött: vájjon a congressus megállapodásának alapján, mint „izr hitközség, vagy a „status quo “ alapján, vagy pedigmint „orthodox izr. hitközség kívánnak-e jövőre nézve, mint vallási testületfönállanil”20 Az ellentétekre rámutató keserű hangú hosszú írást itt közölni nem tudjuk, de sok mindenre fényt derít Az ortodox hívők kivonulásuk után először Schwarcz István által biztosított imahelyen gyűlhettek ösz- sze, majd a Káptalan (ma Kossuth Lajos utca 17.) utca elején új autonóm hitközséget hoztak létre, és templomuk is hamarosan felépült

A régi templom és az iskola a status quo hitközségé maradt 1911-1913-ban pedig nagyecséri Kánitz Dezső21 hitközségi elnök kezde19 Dercsényi-Voit 1972.309.; Jankovics é.n.

20 Eger 1977.XV1.évf35.szám/augusztus30.275-276.

21 Kánitz Dezső (nagyecséri), pénzintézeti elnökigazgató, az egri izraelita hitközség elnöke. Egerben született 1856- ban. Tanulmányai elvégzése után társtulajdonosa lett apja, Kánitz Lipót borsod-és heves megyei földbirtokos által 1870-ben alapított cégnek. Később, 1894-ben ő alapította meg az Agrár Takarékpénztár r.t-t, melynek alapításától elnökigazgatója volt. Az intézetet az vidék egyik legnagyobb kereskedelmi és hitelintézetévé fejlesztette. Tizenhárom kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági vállalatot létesített és ezzel nagyban hozzájárult Eger város és Heves megye közgazdasági életének fellendítéséhez. Részt vett a megye és a város gazdasági, politikai, kulturális és jóléti mozgalmaiban. Közéleti érdemei elismeréseként a királytól 1910-ben magyar nemességet kapott nagyecséri előnéwel. Kezdeményezésére épült meg 1911-1913-ban a hitközség új, díszes és monumentális temploma. A régi templomot kultúrházzá alakíttatta és az egri zsidóság kulturális központjává tette. A Chevra Kadisának is az elnöke volt. Újvári 1929.450.1938-ban hunyt el

533