H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

H. Szilasi ÁGOTA: Egri zsinagógák

sától. A török elvonulása után Egerben nem maradt zsidó lakos. 1695-ben Fenessy György püspök, a város földbirtokosa ráadásul kikötötte, hogy Egerben csak katolikusok lakhatnak. Környékén - Kerecsenden, Felsőtárkányban, vagy kissé távolabb Verpeléten stb. - több zsidó család élet, és onnan jártak be ügyeik intézése végett a városba. Az 1840-ben életbe lépő törvény jelentette a fordulatot, amely feloldotta a letelepedés vallási korlátozását. A források sok beköltözni szándékozó zsidóról szólnak, akik 1841-ben már önálló hitközséget is létre tudtak hozni, első rabbijuk M.J. Kohn volt.9 Ebben az évben nyújtja be letelepedési kérvényét Pyrker János László érsekhez az első zsidó, Schwarcz István-Náftáli10 akit hamarosan követnek a többiek. A Heves Megyei Levéltárban lévő zsidókkal kapcsolatos iratok nagyrészt a letelepedéssel függenek össze, a fizetendő illetékekről és adókról szólnak, de jól látható az is, hogy milyen foglalkozások voltak népszerűek körükben. Egy nagyalakú, keménytáblájú könyvbe kerültek 1840 és 1851 között bejegyzésre az adatok: a betelepülő zsidók neve, születési és származási helye, foglalkozásuk, lakóhelyük, feleségük, gyermekeik neve, és az összeg, amelyet a betelepülésért rájuk kiróttak. A dokumentum 116 családfő nevét őrizte meg számunkra. Az 1850-es összeírás szerint Egerben már 605 zsidó élt. Az időszak legtekintélyesebb zsidó családfői közé tartozott az első betelepülő Schwarcz István, aki hamarosan bőrfeldolgozó üzemet alapított. A leggazdagabbak között volt Bródy Jakab, Bródy Sándor író édesapja, aki jómódú gabonakereskedő volt (az érsek zsidaja11), egészen

1874-es tönkremenéséig. Az 1841 -ben megalakuló hitközségnek rajtuk kívül még alapító tagja volt: MetznerÁron bőrkereskedő, Pressler Sámuel szeszgyáros, Binéth Sámuel gazdálkodó. 1843-ban 27 taggal alakult meg a Chevra Kadisa.12

Az első templom

A hitközség megalakulása után röviddel felépült templomuk - az előírásoknak megfelelően - a patak partján. Ez a műemléki védettséggel rendelkező épület ma is áll.13 A zsinagóga építési évét a korábbi szakirodalom az 1820-as és 40-es évek közé datálta, ami ellentmond a letelepedés idejéről szóló feljegyzéseknek.14 A mai Hibay Károly utca vonalának kialakulása, és ott a zsidók megjelenése köztudomású. A majd Újvilág utcának hívott közterület a mai kis Dobó térből (Minoriták híd utcájából) nyíló „Oldal utca” a Fazola Henrik utcáig (volt Vadász utca) már a 18. század végén létezett, de délre induló bővítését, a mai Kossuth Lajos utcáig (Barátok utca), továbbá az utcáról nyíló telkek határait 1819-20-ban rendezték (ez az utcarész az 1840-es években Zsidó-köz nevet viselte).15 Az Újvilág utca megnyitásáról 1819-ben Povolin Ferenc által készített, és Heves megye műemléki topográfiájában közölt két térképet a legújabb kutatás lappangónak minősíti.16 A telek, melyen a templom áll, egyrészt Haineman József tímármester egykori házának 1819-es lebontásakor szabadult fel,

9 MZsL 1929.209.; 450.; 748.; 959.; Ehrenfeld-Klein 1975; Breznay 1955.; Ordánné Szegő 2001.; Orbánné Szegő 2005.

10 Bővebben jelen kötetben lásd Szecskó Károly tanulmányát.

11 Bródy Sándor: Szent tisztaság című novellája. A modern magyar irodalom előfutára, Bródy Sándor Egerben született 1863-ban, elhunyt Budapesten 1924-ben.

12 Orbánné Szegő 2007. alapján.

13 Hrsz.: 4989, Műemléki törzsszám: 1973. Azonosító: 5513. Vő. http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=5513

14 Orbán 1991.90.; Gerő 1989.151- 152.

15 Az utca korbeli telekviszonyairól, történetéről lásd Dercsényi-Voit 1972.308-309.

16 Dercsényi-Volt 1972.308. oldalon közölt térképek (326-327. kép) levéltári jelzete: MNL HML Eger: L. Tervek 1819:1227. VII./6. rő.Jankovics 2014.

531