H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
H. Szilasi ÁGOTA: Egri zsinagógák
H. SziLASi Ágota EGRI ZSINAGÓGÁK ... Ekkor megkérdünk azokat a véneket; ily módon szólván hozzájok: Ki adott néktek szabadságot, hogy e házat építsétek, s hogy e kőfalat készítsétek... Ezsdrás könyve 5. fejezet 9. A reformkorban, a 19. század elején, a haladó nemesség sok egyéb hasznos újítás mellett célul tűzte ki a magyarországi zsidóság egyenjogúsítását. A kor nagyjai, élükön Kossuth Lajossal, folyamatosan támogatták a zsidó emancipációt, mely az országgyűléseken gyakran szóba került. 1840-ben a XXIX. Törvényczikkelyben ki is mondták, hogy a zsidók szabadon, a bányavárosok kivételével az ország egész területén bárhol letelepedhetnek, gyárakat alapíthatnak, kereskedhetnek stb. Ugyanakkor a zsidóságon belül is megindult egyfajta magya- rosodási mozgalom. Az 1867-es kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte után megszületett a zsidók egyenjogúsításáról szóló emancipációs törvény is. Ennek folyományaként miniszteri kezdeményezésre 1868/69-ben összehívták az Egységes Izraelita Kongresszust egy közös zsidó szervezet létrehozásának tervével. „Az 1867-ik évi XVII. t. ez. egy uj korszakot hozott a magyarhoni izraelitákra. E számok, e néhány szó minden magyarhoni izraelita, valamint ezek utódai által mindenkor csak a legnagyobb kegyelettel és a legmélyebb hálaérzettel fognak kiejtetni; mert amit más alkotmányos országok eddig csupán cséppenként és nagy küzdelmek után nyújtottak a területükön lakó hitrokonainknak, azt ama törvényczikk által a dicső magyar nemzet jog- és szabadságérzetében egyszerre, teljesen és föltétlenül adta megnekünk. A szabad önrendelkezési jog, alapföltétele és kiinduló pontja úgy az egyéni, mint a hitfelekezeti szabadságnak. Ezt tartá szem előtt vallási és közoktatási miniszter úr ő nmsága, midőn hitfelekezeti és iskolai ügyeink autonomicus rendezése érdekében kiadta af. é. decz. 10-ére egybehívandó congres- susra vonatkozó rendeletéit. Most már rajtunk a sor megmutatni, hogy önrendelkezési jogunkkal élni tudunk, akarunk is, valamint azt is, hogy ősi vallásunk és hagyományos szertartásaink teljes épségbeni megőrzése mellett, hitfelekezeti és iskolai ügyeinket, most már drága közkincscsé vált alkotmányunkkal és a kor követelményeivel öszhangzásba hozni bírjuk és arra törekszünk; rajtunk a sor, oly tanintézetekről gondoskodni, melyekben ifaink vallásos és nemzeties neveltetésben részesüljenek, hogy így jó és hasznos hazafiakká váljanak: egy szóval, hogy kedvező helyzetünket saját boldogításunk - s a haza javára érvényesítsük... - írta az Eger folyóiratban egy szabadelvű izraelita. Az egységes zsidó felekezet helyett végül is három szervezet jött létre: a legnagyobb, az elsősorban a nagyvárosi polgári szemléletet tükröző moderneké, az úgynevezett kongresz- szusi vagy neológ zsidóságé lett, míg a konzervatívok az ortodox, a középutasok pedig az úgynevezett status quo szervezetbe tömörültek. Ez utóbbiak jelszava: status quo ante = a helyzet 1 * A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1 -16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterhazy Károly Egyetemen" című projekt támogatta. Eger 1868. VI. évf 40. szám / október 1.346. 527
