H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Szecskó Károly: Az első egri zsidó polgár: Schwarcz István
„ELADÓ KORPA. Az egri gőzmalomban korpának mázsája nagyobb vételeknél 1 frt-jával számittatik. Eger, január 23-án 1866. Schvarz István.”29 „Alulírott tisztelettel tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy ezentúl Ringelhann Antal úr kereskedésében, a városház épületben az egri gőzmalom őrleményeiből raktárt tart. Egerben, márczius 23-án 1867. Schwartz István, az egri gőzmalom tulajdonosa.’30 A tulajdonos 1867 őszén haszonbérletbe vette a város két vízimalmát. Az ezzel kapcsolatos szerződést 1867. november 24-én tárgyalta meg a város képviselőtestülete. „Eger városa és Schwartz István között - a város két malma haszonbérletére nézve létrejött szerződés az illető küldöttség által bemutattatott; mely szerződés szerint a malmok jövő évenként fizetendő 1028 kila kétszeres és 358 kila tiszta búzáért oly feltétel mellett adatnak át, hogy az alsó malom alap- és egész falazatát kiigazíttatni, a tetőzetet palakővel akár bádogpléhvel, vagy pedig zsalozsányi cserépzsindellyel újból befedetni, a város mindkét zúgóját kijavíttatni, mindkét malom belszerkezetét és gépezetét újból elkészíttetni saját költségén tartozik, kötelessége lévén azonban a haszonbérleti évek letelte után mindezeket használható állapotban, minden beszámítás nélkül, a város birtokába átbocsájta- ni; mely szerződés, mint a város közönségére nézve előnyös, elfogadtatván, helybenhagyatott, s ennek folytán a szerződés ily értelemben Schwartz Istvánnal már meg is köttetett.'31 A bérlő halála után örökösei a szerződést folyamatosan meghosszabbították. Miután Egerben csak egyetlen gőzmalom volt, már az 1860-as évek közepétől felmerült egy második üzem létesítésének gondolata. Az Eger című újság 1866. március 1-jei számában a vegyes hírek között olvashatjuk: „Új gőzmalom Egerben. A közönség érzékenyen tapasztalja azon nyomást, melyet az egri gőzmalom monopóliuma a közelebb lefolyt években az egri fogyasztó s vidéki termelő közönségre gyakorolt és folyvást gyakorol; mert csaknem azt mondhatni, hogy Egerben egyedül a gőzmalom a búzavásárló és ő az egyedüli lisztáruló is. Tapasztalhatta e monopólium nyomását mindenki, ki csak egyszer is becserélt ott búzát lisztért. De legnyomasztóbb e monopólium a vidéki termelőkre, kikEgerbe hozván gabonájukat, itt úgyszólván a gőzmalom önkényes átszabásért kényszerülnek odaengedni, s míg Pesten a jó búza ára 7 frt körül áll, Egerben 5-6 frt közt ingadozik. Ezt tekintve örömhír gyanánt veheti úgy az egri, mint vidéki fogyasztóközönség azon újdonságot, hogy Egerben egy második gőzmalom létesítése van czélbavéve, melyet egy részvényes-társulat kíván létesíteni, s a dolog annyira fejlett, hogy rövid idő alatt a felhívás is megtörténik a közönséghez a részvét iránt. Terv szerint 1000 db 200frtot részvényre alapíttatik. Eddig mintegy 4-500 részvény után van megajánlva helybeli, s vidékiek meg néhány pesti ház által. A részvények egy része a közönségnek tartozik fenn. Különösen érdekében áll a termelő nagyobb birtokosoknak, 29 Eger 1866. IV év£ 4. szám / január 25.35. 30 Eger 1868. VI. év£ 15. szám / április 9. melléklet 31 Eger 1867. V évi. 49. szám / december 5.395. 519
