H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Szecskó Károly: Az első egri zsidó polgár: Schwarcz István
XXIX. TÖRVÉNYCZIKKELY. A’ zsidókról. Addig is, mig a’ zsidók állapotáról a’ törvény bővebben rendelkezik, ez úttal határoztatik: 1. § Mindazon zsidók, kik az Országban vagy kapcsolt Részekben születtek, valamint szinte azok is, kik az itteni lakásra törvényes úton engedelmet nyertek, ha ellen ók erkölcsi magaviseletök tekintetéből bebizonyított alapos kifogás nincsen, az egész Országban és kapcsolt Részekben akárhol szabadon lakhatnak, - kivévén egyedül az 1791* esztendei 38dlk törvénycikkelyben említett bánya-városokat s azon helyeket, mellyekből a bányák és bányászi intézetek tekintetéből törvényes régi szokás mellett jelenleg kizárva vannak. 2. § A’ fenálló feltételek mellett gyárakat a zsidók is állíthatnak, kereskedést és mester ségeket akár maguk kezükre, akár vallásukbeli legények segítségével is űzhetnek, s ifjaikat ezekben taníthatják, - azon tudományokat pedig és szép mesterségeket, miknek gyakorlatában eddig is voltak, ezután is gyakorolhatják. 3. § Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték- és tulajdon nevekkel éljenek, a’ születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anya-könyvben bejegyeztesse nek; - továbbá kötelesek 4. § Minden okleveleket és szerződéseket a Hazában és a’ kapcsolt részekben divatozó élő nyelven szerkeztetni. 5. § A mennyiben az izraeliták polgári telkeknek (fundus) szabad szerezhetése gyakor latában lennének, az illy városokban ezen gyakorlat jövendőre nézve is megállapíttatik. 6. § Minden ezen törvénynyel ellenkező törvény, szokás, rendelet vagy határozat eltörültetik és megszüntetik.5 Az első vidéki zsidó, aki benyújtotta kérelmét az Egerben való letelepedésre 1840 decemberében, Schwartz István sályi zsidó volt. Beadványa így hangzik: „Nemes Tanács! Az 1840-ik évi 29. törvénycikk, különösen pedig annak 6. §-a által indítatván, bátorkodék ezen város kebelében egy házat az 1841. év első napjától kezdve lakásul szolgálót, miután a törvények által kívánt tulajdonok, mint bennem irományok mutatják találhatók ki bérelni, amely ebbeli szándékomat tekintve, tettemet már a magas földes uraságoknak is bejelentem, mint az jel alatt ide mellékelt konferenciális végzés másolata mutatja: úgy szintén kötelességemnek ismerve s tartsa teszem a NS: tanácsnak, mint már jövendőbeli elöljáróimnak is, fent írt tetteimről is alázatos jelentésemet addig is, míg a nagyméltóságos egri érseki uradalom részéről is az e tárgyban írt határozat ide eljövend - Melly is ebbeli alázatos jelentésem után maradok Egerben december 28-án 1840. A NS: Tanácsnak alázatos szolgája, Schwarcz Istvány sk. Sályi izraelita kereskedő.” 5 szövege Magyar Törvénytár 1836—1868. évi törvényczikkek. 1896. 175-176. https://1000ev.hu/index. php?a=3¶m=5225.; SUGÁR 1987.137-138. 510
