H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Barna Béla: Az Egri Újság (1894-1919) sajtótörténeti elemzése
Ez volt hát az a jó gescháfi? Ha az én eljárásom üzérkedés volt, mert díjtalanul engedtem át a lapot mostani tulajdonosainak, minek nevezzem azt az eljárást, melyet ezen lap velem szemben tanúsított, azon lap eljárását, melyet én alapítottam. Tisztelettel: Cserő (el. Ceizler) Lajos/'17 Az 1860. október 24-én megjelenő számban közli a lap a polgármesteri hivatal értesítését18 a lap programjának engedélyezett kitágulásáról. Ezután a szorosan vett politikát kivéve szinte mindenről ír a lap, még Tárcza19 rovata is lesz. A lap azt is bejelenti, hogy a Heves megyei Gazdasági Egyesület a lapot hivatalos közlönyéül fogadta. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepe volt Visontai Kovách Lászlónak,20 21 hisz ő volt az egyesület elnöke. Maga a lap fejléce a 26. szám (nov. 28.) után változik, a következő szám december 2-án már az I. évfolyam 2-dik negyed 1. számaként, Nemzet-gazdászati hetilap felirattal, Hevesvármegye Gazdasági Egyesülete közlönyeként jelent meg. Az eddigi szerdai és szombati négy oldalon való megjelenést ekkortól kezdve felváltotta a vasárnapi megjelenés, immáron nyolc oldalon. Ekkor már ilyen rovatai is voltak mint Városi és vidéki posta, melyből megtudhatjuk, hogy már az 1860-as évek sajtójára is jellemzőek voltak az álhírek. Egy ilyen hírt tesz helyre ebben a rovatban az Egri Értesítő: „Némely bécsi lapok s utánuk hazai lapjaink is azon hírt terjeszték el, hogy városunkban a typhus nagy mértékben uralkodik s életkor és nemi különbség nélkül, már többeket áldozatul ejte. Mondanunk is fölösleges, hogy ezen hír alapjában hamis s csak valamelyik bécsi lapnak kacsatojáson ülő levelezője vagy újdondásza alul repülhete ki."11 További rovatok ezen kívül a Vegyes hírek,22 Üzleti szemle, Közélet, Tárcza, Különfélék, Irodalom, Városi és vidéki kürt, Megyei és községi ügyek és Vásári tudósítások. 17 Eger és Vidéke 1886. május 25. 18 Eger oct. 20-án. „Városunk polgármesteri hivatalától mai napon hivatalos közleményt vettünk, melyet ezennel kivonatilag közzé tenni sietünk. 6682 n. Egri polgármesteri hivataltól. T. Dr. monte dégói Albert Ferencz tanár úrnak, mint az Egri Értesítő szerkesztőjének. Az Ön által felterjesztett kérvény alapján, a magas cs. k. hely tartóság Elnökségf. t. szeptember 30-án 4788 pr. szám alatt kelt leiratával az Ön által kiadott Egri Értesítő czímü időszaki lap programjának kérelmezett tágítását kegyesen engedményezni méltóztatott.” 19 Az első tárcák egyikében Káplán Géza Egri várban című versét közli az Egri Értesítő 1860. december 16-án. 20 Kovách László (Visontai), országgyűlési képviselő. 1827. október 26-án született Gyöngyösön. Tanulmányait a pesti egyetemen végezte, húsz évesen már jurátusnak esküdött fel. Szinnyei József szerint részt vett az 1847-48. pozsonyi országgyűlésen Hevesmegye követei mellett s lelkesedett az akkor éppen ott lefolyt hazafias küzdelmeken. Azután aljegyző lett Pestmegyénél A szabadságharcz kitörésekor ő is fegyvert fogott, végig küzdötte a szabadságharczot egész a világosi fegyverletételig és a századosságig emelkedett. Családjához tér vissza; atyja egy 300 holdas birtokrészt adott át neki Hevesmegyében Vámos-Györkön, hol gazdálkodni kezdett. Gyöngyös város politikai s társadalmi életében vezérszerepe volt az 1860-as, 1870-es években. Cikkei a Magyar Gazdában, a Gazdasági Lapokban, a Kertész Gazdában jelentek meg. A szántás mesterségéről írt értekezését 200 példányban osztotta szét szülőmegyéjében. 1860-ban az októberi diploma után megyei főjegyzővé választották, az 1861. országgyűlésre pedig a gyöngyöspatai kerület képviselőnek küldte. Ettől fogva minden országgyűlésen tagja volt a képviselőháznak és pedig háromszor a gyöngyöspatai, egyszer Szatmármegye krassói, egyszer Sopronmegye eszterházi választókerületét, azután pedig állandóan Gyöngyöst képviselte. 1861-ben mindjárt a felirati párthoz csadakozott, melynek Deák Ferencz volt a vezére, s kitartólag megmaradt e párton; a pártvezér is érdemesítette bizalmára. 1866 végén élénk részt vett a kiegyezési tárgyalásokban, a Deák-párt megalakításában s a Deák-kör szervezésében, melynek igazgatójává választatott; sőt már ezen az országgyűlésen a képviselőház háznagyi hivatalára is őt választották meg. Deák Ferencz nagyon szerette, még tréfálni is szeretett vele: azt állította előtte, hogy a képviselői háznagyság nem a törvényhozási hatósági, hanem csak a szolgálati személyzethez tartozik. 1889 tavaszán Abbáziában gyógyult, azonban ugyanott május 7. újabb szívszélütés véget vetett életének. Főbb művei: Megyerendezés. Pest, 1866.; A világosi fegyverletétel. Budapest, 1884. Szinnyei 1891. http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/k/kl2335.htm. 21 Egri Értesítő 1860.1. évf 8. szám / szeptember 26. 22 A Vegyes hírek rovatra egy példa hír a lap 1860. szeptember 26-i számából: „Kápolnáról írják nekünk, hogy ottf. hó 20- 21 -ke közti éjjel az urasági legelőn H. P. vendéglős mustra-juhnyájából a farkasok 65 darabot megöltek s mintegy száz darabot megmarezangoltak. A vidék Nimródul el is határozván a vadakat hálóba ejteni, az idő óta, ma sept. 25-én 2-oa Ízben tartanak reájok nagyszerű vadászatot." 497
