H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Barna Béla: Az Egri Újság (1894-1919) sajtótörténeti elemzése

Az első egri újság indulásáról tehát különböző nézőpontokból is értesülhetünk. A Szabó Ignác-féle visszaemlékezés volt ismeretes sokáig, jelen sorok írója is ezen ismeretek birtokában írta meg A rendszeres egri sajtó indulása: az Egri Értesítő és az Egri Posta (1860-1863) című tanulmányát.7 8 Rögtön a nyomtatásban való megjelenése utáni további kutatásaim során azonban rábukkantam két újabb sajtótörténeti visszaemlékezésre, amely jócskán árnyalja az egri lapkiadás megindulásának történetét. Az egyik ilyen Az Eger történetéhez. Visontai K. L.-tóls címet viseli, és az Eger című lapban jelent meg 1886 januárjában, mely sajnos hiányos. Visontai Kovách László ezt írja ebben: „Hevesmegyében, az Egri Értesítő születése idején, a hatalom képviselője Tiboldt Károly9 megyefő­nök volt. Egy jó indulatú,jó szívű, de a felsőbb hatóságok által oly szoros korlátok közé állított hiva­talnok, ki folytonos aggodalmak közt kormányzott, hivataloskodott; ki szerette hazáját, sjó szolgá­latot vélt tenni azzal, hogy szolgál; ki csendesíteni, szoktatni kívánta honfitársait azon hitben, hogy hiszen a hatalom kezelése minden körülmények közt emberek által kell, hogy történjék; azt hitte és vallotta, hogy bármint legyen a jog, az alkotmány kérdése: a hatalom szervezkedik, kormányoz; s jobb, ha azon kezek, melyekre a hatalom gyakorlása bizatik - hazai tisztességes kezek, semmint idegen s hirtelenek kezébe jut. E nézet ugyan nem mindig helyes; de hát e nézet vigasztalta a jó embert: mert Tiboldt - béke hamvaira! - jó ember volt. E nézet, e hit vigasztalta őt elszigetelt állásában, melyet nem szeretett, de melyet megtartott; s elmondhatjuk, hogy ami jót tehetett, azt valóban meg is tette, s elment a neki kiszabott hatalom kezelésében azon határig, ameddig mehetett, s melyen túlmennie, s állásától eltá- vollitattnia egy és ugyanaz lett volna. Így a hevesmegyei gazdasági egyletnek 1858-ban történt megalakulhatása is az ő„bon vouloire’-já- nak -jó indulatának volt köszönhető; így az Egri értesítő létesülhetése is ugyancsak az ő jó akara­tának köszöni, hogy életet nyert; - s köszönheti különösen egy 1848-49-iki honvédbajtársamnak: Moháry10 11 Gyulának, ki akkor volt megyei titkár, s Tiboldt jó szelleme volt. - Moháry kedves, derék, művelt ember és jó katona volt. Vagyoni viszonyai szolgálni kényszerítették; szolgált is, de kedvtele- nül, - s bizonyságot tehetek arról, hogy ahol barátainak, honvédbajtársainak, s a haza közügyeinek szolgálhatott, ott elemében volt, s kitette magát akárhányszor azon veszélynek, hogy elcsapják, s még be is zárják. - Egy zászlóaljban kezdettünk szolgálni; egy táborban csatáztunk, s ő azt soha nem feledte, hogy bajtársak voltunk!” A megjelenése után bő három héttel reagált is Visontai Kovách 1886 január 5-i vissza­emlékezésére az alapító-kiadó, Czeisler Lajos Társalgó terem - Az „Eger" történetéhez11 cím­mel. Ebben az alapító keményen támadja Visontait, hogy nem híven írta le a tényeket, és 7 Barna 2014.17-35. 8 Eger 1886. XXV év£ 1. szám / január 5. 9 Heves megye élén Sütő Jánost 1853. július 3-ától Tibold Károly követte. - Pap Józsefírja: „Ha a hivatali múltjuk alapján osztályozzuk őket, akkor 50 olyan személyt találunk, aki a szabadságharc leverése után viselt először tisztséget a vármegyében. Közülük azonban 30 gyakornokként, díjnokként kezdte meg megyei szolgálatát. (,..)Azúj hivatalnokok közül afennmaradó 20 fő került közép vagy felső vezetői posztra. Ebbe a csoportba tartozott Kapy Eduárd és Tibold Károly. http://www.aetas. hu/1998_2-3/98_2-3-07.htm 10 Eredeti nevén Morbitzer Gyula (Pest, 1827 - Kóka, 1911) A pesti egyetemen végzett jogot, majd joggyakornok lett. 1848 nyarától minisztériumi fogalmazó volt. Decembertől hadnagy a 12. huszárezred feldunai hadtestben szolgáló 1. osztályánál. 1849 februárjától főhadnagy és segédtiszt ugyanitt.Júniusban alszázados lett az ezred egy újonnan alakult osztályánál a Kmetty hadosztályban. A szabadságharc leverése után bujkált, majd fogalmazó lett Miskolcon, ezt követően pedig Pesten. 1855-ben Esztergomba lett kinevezve, majd Fehérmegyébe. 1858-ban Egerbe került. Később szeminarista lett, és 1863-ban pappá szentelték Esztergomban, majd több helyen volt káplán, illetve plébános. 11 Cserő Lajos visszaemlékezése az Eger és Vidéke 1886. január 31 -i számában. 493

Next

/
Thumbnails
Contents