H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
PapJózsef: Szolgabírók és főszolgabírók a dualizmus kori Heves vármegyében
zeit. Jól érzékelhető tehát a két csoport közötti különbség: míg az elsőben a teljes életpályát befutottak domináltak, a másodikban a 70-es években és a dualizmus utolsó szakaszában hivatalba kerültek adták a többséget. A 22 különálló hivatalnokból 11 fő négy kisebb rokoni alhálózatot alkotott. Külön csoportként jelent meg az Ivády-Drisnyei-Kovács észak-hevesi és a Lipcsey-Szombathelyi dél-hevesi érdekkör, valamint a nem nemesi származású Maczky család. A családi kapcsolatrendszerben feltárt sajátosságok és a tanulmány első részében kifejtett életpályatípusok között tehát kapcsolat mutatható ki. A vármegye vezetői kara a 19. század második felében egy egymással szoros rokoni kapcsolatban álló csoportból került ki. Ebben a nagy hálózatban megfigyelhetőek voltak egymáshoz szorosabban kötődő vallási és lokális körök és létezett egy szűkebb csoport, melynek tagjai igazán közel álltak egymáshoz. Az atyafiság tehát át- meg átszőtte a hivatali apparátust. A valóban sikeres karriert befutók esetében jól érzékelhetőek a rokoni kapcsolatok. A századfordulón azonban egy lassú változás indult el, ami nemcsak a képzettségi és vallási megoszlásban, hanem a rokoni kapcsolati hálóban is megmutatkozott. Ez a feltörekvő csoport azonban már nem tudta helyzetét stabilizálni, és az első világháború alatt/után karrierje megtört. A megye legfelsőbb vezetése még az első világháborút követően is az ún. régi elit leszármazottainak a kezében maradt. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a rokoni kapcsolatháló letézését a többgenerációs hivatalviselő „dinasztiák” között szinte természetesnek tartom, tehát azok feltárásából még nem következik automatikusan a dzsentri hivatalnokokkal összefüggésben megfogalmazott tradicionális kép elfogadása.32 A nemesi pozícióőrzés egyszerű elmélete, véleményem szerint nem tudja leírni az ennél sokkal bonyolultabb alapokon nyugvó társadalmi mozgásokat. A vizsgált csoport munkahelyét tekintve bár a megyéhez kapcsolódott, de a házasságaiban a néprajzi szakirodalom által leírt mintát követte. Általában a rétegendogámia jellemezte és házasságai a vármegye földrajzi határán jóval túlnyúlva az északkelet-magyarországi nemesi famíliák világába integrálták őket. FELHASZNÁLT IRODALOM Ballabás Dániel 2013 A magyar nemesség társadalmi tagolódása (16-20. század). In: Kollega Tarsoly István et. al. (szerk.): Genealógia 2.7-57. Bán Péter (szerk.) 2011 Heves megye történeti archontológiája (1681 -) 1687-2000. (Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14.) Heves Megyei Levéltár, Eger. Barabási Albert László 2003 Behálózva - hálózatok új tudománya. Budapest. 32 A kérdésről részletesen: Gyáni 2002.81 -84., 93-97. 470
