H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Sellyéi Diána: Eger katolikus temetői a 18. században
temetőbe kerül valószínűleg minden pestises, hanem hóstyától függően a három nagy temető valamelyikébe. Az 1709-es járvány kapcsán fontosnak tartom megjegyezni, hogy ekkor a Szent Mihály temető szempontjából egy nagy megugrás látszik a temetések számában." A temető gyors hanyatlása ezután következik be. Nem tartom kizártnak, hogy pont a nagyszámú pestises halott miatt telik meg a temető, illetve szűnnek meg a további idetemetkezések. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a többi temető vonatkozásában is hatalmas növekedést látunk a temetkezések számában, de itt inkább 1710-ben, kisebb mértékben 1711-ben.99 100 Véleményem szerint tehát a járvány 1709-ben ütötte fel a fejét, azonban 1710-1711-ben éri el a tetőpontját (valószínűleg a város ostromához is kapcsolódóan). Az 1739-1743-as járvány kapcsán már jóval több adatunk van, ekkor szerepel egy városi rendeletben a kijelölt temetők leírása: megtalálható a Hatvani és Kisasszony temetők mellet egy Makiári kapu előtti völgy, amely a Káptalan egykori téglaháza mellett helyezkedik el.101 A halottak eltemetésére vonatkozóan Breznay sem tartja valószínűnek a Rókust,102 mint helyszínt, szerinte ez túl közel van a városhoz, illetve a forrás leírása sem stimmel rá. Jó magam is osztom ezt a nézetet, így tehát alaptalan a Rókus temető pestistemető elnevezése, ezzel az erővel, bármely másik temetőt is hívhatnánk így, hiszen majd mindegyikbe temettek pestises halottakat. Honnan eredhet mégis ez az elnevezés? Véleményem szerint a temetőkápolna névadó szentjei a „ludasok”, hiszen mind Szt. Rókus, mind Szt. Rozália, mind Szt. Sebestyén pestis elleni védőszentek, ráadásul a kápolna maga az 1709-es pestisjárványból való megmenekülés miatt érzett hálából emeltetett.103 A népnyelv ezek után a szentek után kezdhette a pestishez kapcsolni a temetőt, majd miután a szentek eredeti szerepének ismerete elhalványult, utólagosan (hibásan) megmagyarázta az elnevezés eredetét. Nemzetiségi (?) temetők Végezetül egy másik, temetőkkel kapcsolatos mítoszt szeretnék más megvilágításba helyezni, ez pedig a sírkertek etnikai kötődésének kérdése. A tévhit eredete Sartoryjózsef 1787-es térképe, ahol a három nagy temetőt (német nyelven) Magyar, Tót, és Német temető néven említi. Ezt a kategorizálást többen átveszik,104 holott több szempontból problémás ez a felosztás. Egyrészről az etnikumok fogalma eléggé bizonytalan a korszakban,105 a tót névvel végképp nehéz mit kezdeni, hiszen a hagyományos szlovák jelentése, itt nem nagyon alkalmazható, inkább szláv nyelvű felvidéki népességet gondolhatunk az elnevezés mögé. Még ha meg is tudjuk határozni, melyik nemzetiség neve mit takar pontosan, ezután sincs könnyebb dolgunk: mi alapján határozzuk meg, ki tartozik az egyes nemzetiségekhez? Támpontot egyedül a vezetéknevek jelentenek, azonban ez sem jelent teljes bizonyos99 EÉLD3340. 100 Például 1710 októberében 139 (!) temetkezést vezetnek be az anyakönyvbe, máskor egy év alatt nincs ennyi temetkezés! 101 Breznay 1934.47. 102 Uo. 103 Lásd: 52. lábjegyzetet. 104 V Ember 1957.219. 105 A nemzetiségi öntudat és nemzetfogalom kialakulásáról bővebben lásd: Kövér-Gyáni 2006. 446
