H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Sellyéi Diána: Eger katolikus temetői a 18. században

temetőbe kerül valószínűleg minden pestises, hanem hóstyától függően a három nagy te­mető valamelyikébe. Az 1709-es járvány kapcsán fontosnak tartom megjegyezni, hogy ekkor a Szent Mihály temető szempontjából egy nagy megugrás látszik a temetések számában." A temető gyors hanyatlása ezután következik be. Nem tartom kizártnak, hogy pont a nagyszámú pestises halott miatt telik meg a temető, illetve szűnnek meg a további idetemetkezések. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a többi temető vonatkozásában is hatalmas növekedést látunk a temetkezések számában, de itt inkább 1710-ben, kisebb mértékben 1711-ben.99 100 Véleményem szerint tehát a járvány 1709-ben ütötte fel a fejét, azonban 1710-1711-ben éri el a tetőpontját (valószínűleg a város ostromához is kapcsolódóan). Az 1739-1743-as járvány kapcsán már jóval több adatunk van, ekkor szerepel egy városi rendeletben a kijelölt temetők leírása: megtalálható a Hatvani és Kisasszony temetők mellet egy Makiári kapu előtti völgy, amely a Káptalan egykori téglaháza mellett helyezkedik el.101 A halottak eltemetésére vonatkozóan Breznay sem tartja valószínűnek a Rókust,102 mint helyszínt, szerinte ez túl közel van a városhoz, illetve a forrás leírása sem stimmel rá. Jó ma­gam is osztom ezt a nézetet, így tehát alaptalan a Rókus temető pestistemető elnevezése, ez­zel az erővel, bármely másik temetőt is hívhatnánk így, hiszen majd mindegyikbe temettek pestises halottakat. Honnan eredhet mégis ez az elnevezés? Véleményem szerint a temetőkápolna névadó szentjei a „ludasok”, hiszen mind Szt. Rókus, mind Szt. Rozália, mind Szt. Sebestyén pestis elleni védőszentek, ráadásul a kápolna maga az 1709-es pestisjárványból való megmenekü­lés miatt érzett hálából emeltetett.103 A népnyelv ezek után a szentek után kezdhette a pes­tishez kapcsolni a temetőt, majd miután a szentek eredeti szerepének ismerete elhalványult, utólagosan (hibásan) megmagyarázta az elnevezés eredetét. Nemzetiségi (?) temetők Végezetül egy másik, temetőkkel kapcsolatos mítoszt szeretnék más megvilágításba helyez­ni, ez pedig a sírkertek etnikai kötődésének kérdése. A tévhit eredete Sartoryjózsef 1787-es térképe, ahol a három nagy temetőt (német nyel­ven) Magyar, Tót, és Német temető néven említi. Ezt a kategorizálást többen átveszik,104 holott több szempontból problémás ez a felosztás. Egyrészről az etnikumok fogalma eléggé bizonytalan a korszakban,105 a tót névvel vég­képp nehéz mit kezdeni, hiszen a hagyományos szlovák jelentése, itt nem nagyon alkalmaz­ható, inkább szláv nyelvű felvidéki népességet gondolhatunk az elnevezés mögé. Még ha meg is tudjuk határozni, melyik nemzetiség neve mit takar pontosan, ezután sincs könnyebb dolgunk: mi alapján határozzuk meg, ki tartozik az egyes nemzetiségek­hez? Támpontot egyedül a vezetéknevek jelentenek, azonban ez sem jelent teljes bizonyos­99 EÉLD3340. 100 Például 1710 októberében 139 (!) temetkezést vezetnek be az anyakönyvbe, máskor egy év alatt nincs ennyi temetkezés! 101 Breznay 1934.47. 102 Uo. 103 Lásd: 52. lábjegyzetet. 104 V Ember 1957.219. 105 A nemzetiségi öntudat és nemzetfogalom kialakulásáról bővebben lásd: Kövér-Gyáni 2006. 446

Next

/
Thumbnails
Contents