H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Sellyéi Diána: Eger katolikus temetői a 18. században
halottak kis száma is bizonyítja.46 Az egyik lehetséges magyarázat itt is a két különböző plébánia jelenléte. A Kisasszony temető kapcsán külön felhívnám a figyelmet arra a tényre, hogy először ante portam Rascianum formában már 1689 januárjában anyakönyvezik,47 tehát a kápolna falán található emléktáblán olvasható 1723-as évszám hibás. Sajnos a tévedést többen is átveszik,48 pedig ez az évszám csak a kápolna építésének időpontjára utal, nem pedig a temetkezés kezdetére. Véleményem szerint fontos információ, hogy a temetőket nem szentekről vagy templomokról nevezik meg (az egyetlen Szent Mihály temető kivételével), hanem a városkapukhoz kötik, extra/ante portam Almagyariensis, illetve extra/ante portam Rascianum formában jegyzik be a halotti anyakönyvbe.49 A jelenség két fontos tényezőre mutat rá meglátásom szerint: egyrészt a temetkezés már egyértelműen a városon kívülre helyezkedik (a Szent Mihály temetője is a városfalon kívül van), illetve leválik a templomokról, hiszen a temetők már elnevezésükben sem utalnak erre, illetve a visszafoglalás utáni összeírásokból tudjuk, hogy a közelben nem volt ilyen.50 Mi válthatta ki ezt a folyamatot? Nem kell arra gondolnunk, hogy emögött bármilyen közegészségügyi megfontolás állna. Véleményem szerint az ekkoriban nagyban megnövekedett népességgel magyarázható a dolog: a nagyobb lakosság több halottat jelent, melyet a hagyományos, templomkerti temetők képtelenek befogadni. Ezek a coemeteriumok jóval kisebb területűek, és mivel a dinamikusan növekvő város beépített a városfalon belül szinte már minden helyet, valójában terjeszkedni is képtelenek. E probléma megoldásaként kezdetben a kapuk elé temetkeznek, hiszen a városon kívül bőségesen van hely a további bővítéseknek.51 Ezt a tendenciát mutatja egy igen beszédes példa is, mégpedig a Szent Mihály háttérbe szorulása, illetve a Hatvani temető megnyitása a megtelt régi temető pótlására. A Hatvani temető először 1704 júliusában bukkan fel a halotti anyakönyvben,52 ekkor a Szent Mihály- ban már láthatóan csökken az eltemetettek száma.53 Utóbbi temető külön anyakönyvezése 1714-ben meg is szűnik,54 ezután már csak szórványosan temetkeznek ide, ez is mutatja, hogy a Hatvani temető megnyitása akut problémát oldott meg. A Szent Mihály temető használatának végét valószínűleg a Hatvani hóstya városrész gyors növekedése jelentette,55 mivel így a temető nem tudott terjeszkedni és alkalmazkodni az új, nagyobb igényekhez. Anyakönyvezésében 1712 után már csak kriptatemetkezéseket jegyeznek be, melyek a város különböző templomaiban történtek.56 Néhány sírköve a 19. 46 Például 1697 januárjában csak 8 temetést jegyeznek be a Szent Mihály anyakönyvébe, ez valószerűtlen egy korabeli Eger méretű városnál. 47 EEL D 3339.1689. január 27-i bejegyzés. 48 Dercsényi-Voit 1972.319-320. 49 EÉLD3340. 50 Kovács B. 2006. 51 Ajelenség nyugat-európai példáiról lásd Laqueur 2015.148-151. 52 EEL D 3340.1068.1704. július 10-i bejegyzés. 53 1712 októberében van az utolsó ide temetkezés a külön anyakönyvében (p. 1107.), ezután csak szórványos temetkezések történnek ide. 54 Utolsó bejegyzés: EÉL D 3340.1714. dec. 15. 55 Nemes 1998.131-155. 56 EÉL D 3340. Egri plébánia halotti anyakönyve 1696-1723., 1107-1109. 439
