H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Löffler Erzsébet: A kis magyar Róma - Eszterházy Károly püspök szellemi és építészeti hagyatéka

mindazon képességeknek, melyek segítségével a művészi produktumokat értékelni és minősíteni tudta. Ebben az értelemben mecénási tevékenysége korrekt szerződéseken alapult, melyek minden egyes pontját következetesen betartatta és betartotta. Az általa alkalmazott művészeket maga instruálta, egy-egy templom, vagy épületbelső ikonográfi­ái programját személyesen dolgozta ki. Erre legjobb példa a líceumi freskók témájának kiválasztása, különösképpen a könyvtáré, mely sűrítve magába foglalja a püspök egész világképét, melyben hit és tudomány szerves egységet alkottak. A hitnek ugyanis nem a tudomány, hanem a hitetlenség, a tudománynak pedig nem a hit, hanem a tudatlanság az ellentéte. Több általa megvalósított épület - a Szeminárium emeletráépítése, a Posuerunt, vagy a Líceum csillagvizsgáló tornya - arról tanúskodnak, hogy műszaki, természettudo­mányos ismereteknek sem volt híján. Rendkívüli műveltségének legékesebb bizonyítéka aló ezer kötetes egyetemi könyvtár létrehozása, mely a tervezett négy fakultás igényeinek megfelelően, a kor legmodernebb szakirodalmával várta olvasóit. A 18. század négy nagy építő püspöke - Tdekessy István, Erdődy Gábor, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly - közül ő volt az egyetlen, aki olyan nagyszabású tervekkel érkezett egyházmegyéje élére, melyek koncepciót sejtetnek nemcsak székvárosának igazi püspöki székhellyé való alakításában, hanem az egyházmegye, illetve annak központja működése tekintetében is. A püspöksége alatt városunkra ragasztott jelzők: „kis magyar Róma”, vagy „magyar Athén” jelzik tevékenységének irányait, miszerint az egyházmegye szakrális centru­mát külsőségeiben és szellemileg is hozzá akarta igazítani a funkcióhoz.17 18 Az új szerephez idomult aváros szerkezete is. Atörökhódoltság előtt még a várvolt a település és a püspökség központja A18. század elején Telekessy István kezdte kiépíteni az új püspöki lakhelyet a forgalmas, a Felvidékre vezető főútvonal mentén, az egykori Hosszú utcában, az elpusztult várbeli épületek pótlására Ezt követően pedig az Erdődy Gábor által épített kelet-nyugati tájolású palota- szárny volt a város legreprezentatívabb épülete, amely egyben Eger új centrumát is jelentette Nem véletlen, hogy 1735-ben Bél Mátyás valósággal áradozott a püspöki palota szépségéről, eleganciá­járól és az azt körülvevő parkról, madárházról és egzotikus üvegházakról. Ez valóban reprezentatív épület volt, immár méltó az egyházmegye központjához és a püspöki méltósághoz. Erdődy utóda, Barkóczy Ferenc is sokat hozzátett a püspöki székhely és környéke csinosításához (Megyeháza, fel- sőtárkányi Fuorcontrasti kastély és a barátréti nazarénus kolostor). Ezek „rangot és színvonalat jelente­nek az egész város számára, s bizonyos mértékig alapot is adnak a továbbfejlődésre "1S Ez a továbbfejlődés az évszázadból még hátralévő négy évtizedben, Eszterházy idejében teljesedett ki. Eszterházy Károly alatt azonban paradigmaváltás is bekövetkezett; egyrészt csúcspontjára érkezett az a folyamat, amit elődei elkezdtek, másrészt áttevődtek a hangsúlyok, nemcsak külső­ségekben, hanem szellemi—spirituális értelemben is. Továbbra is fontosak maradtak a reprezen­tatív épületek, a műalkotások, de felértékelődött a fejekben lévő tudás, műveltség, kultúra, amely immáron intézményes keretek közt gyarapodhatott és egyre több ember számára elérhetővé vált Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a püspök mellett és részben az ő hatá­sára a szerzetesrendek és a káptalan tagjai is számottevő építkezésekbe kezdtek, és ők is alkalmazták a püspök által idehívott művészeket. Ebben az időszakban fejeződött be a minoriták templomának építése (Kilian Ignaz Dientzenhofer tervei alapján), melynek 17 Bitskey 2013.38-39. 18 Entz 1968.148-150. 430

Next

/
Thumbnails
Contents