H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
B. Gál Edit: Orczy István jószágigazgató egri javai
mindkét nembeli összes utódainak adó- és szolgáltatás alól kivéve, mentesen és szabadon örökös birtoklásra és bírásra adjuk, adományozzuk és ráruházzuk. Továbbá adjuk és adományozzuk jelen oklevelünk erejével ugyanezeknek családtagjaiknak, hogy teljes birtoklási jogukkal élve az említett telken a többi épület között újonnan, alapjaitól házat építsenek, ami úgy a helyi lakosok, mint az átutazók számára és hasznára alkalmas és szükséges szálláshely, továbbá felállíthassanak ott mészárszéket, valamint bor- és sörkimérést (de pálinka kiszolgálása nélkül) létesíthessenek annál a háznál vagy szálláshelynél a betérők és ott vendégeskedők szüksége szerint és javára a kocsmáltatás szabad lehetőségével. Végül pedig azért, hogy adományunk és juttatásunk ereje és hatálya sikeresen fennmaradjon minden időkben, mindenkinek, aki Isten jóakaratú kegyelme folytán ebben az egri püspökségben utódként követ minket jó szándékkal és illő módon figyelmébe ajánljuk, hogy a már oly’ sokszor említett vitézlő Orczy István és fent írt hozzátartozói az általunk említett birtokok visszaszerzése és visszacsatolása során annyira hűségesen és állhatatosan járt el, valamint más ráfordításaival és szolgálataival is felkeltette figyelmünket, hogy ezért a fent írt telken az épületeket és az átengedett haszonvételeket és javakat örökre szabadon, mentesen és békében bírja és tartsa ő és gyermekei. Ennek emlékére jelen kiváltság- és adománylevelünket szokásos pecsétünkkel és saját kezű aláírásunkkal megerősítve kiadjuk egri püspöki székhelyünkön 1703. június 15-én.34 Miként az adománylevélben is olvashatjuk, Orczy István a templom felújítása során tett szolgálataihoz saját szekereit és fogatait használta. Mindez azt jelzi, hogy ekkor már nem volt szegény ember. Ugyanezt támasztja alá az a dolmány is, amely ebben az időszakban, 1700 1705 között készülhetett számára, s ma a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található. Az ezüstfonallal lanszírozott, narancs és világoskék selyemfonallal brossírozott, bizarr mustrájú selyemdolmány anyaga és szabásmódja alapján az Esterházy-dolmányokhoz hasonlít. Egy ilyen viseleti darab tekintélyt és jövedelmet feltételez. A szekerekhez és fogatokhoz természetesen személyzet is tartozott. Lovászáról egészen biztosan tudunk, hiszen amikor Telekesyt Cserép várába kényszerítik 1703 végén, akkor, mint írja, vele ment „Famíliája” többek között „Stephany Orczy” - első helyen említve —, valamint „Orczi” lovásza. Ezen adománylevél értelmében Orczy, egy általa már - minden bizonnyal a püspök engedélyével - újjá építeni kezdett ingatlant kapott ajándékba, s nem is rezidencia, hanem inkább vendégfogadó számára, örökös birtoklással és adómentességgel, melyet egy 1710. február 28-án Egerben kelt, az egri káptalan által kiadott tanúsítvány is megerősít.35 36 Eszerint Orczy István, aki 15 éven át Telekesy István egri püspök és főispán jószágigazgatója volt, adómentességet élvez. Az épület elhelyezkedését az adománylevél a következőképpen határozza meg: „Heves megyében az említett Szent Mihály főangyal szentély térségétől délre, a város falainál, a Hatvani kapu mellett.” A terület kitünően alkalmas volt vendégfogadó építésére, hiszen a városba jövő forgalom legnagyobb része a Hatvani kapun keresztül bonyolódott le. Az 1690-es összeírás szerint a plébánia körüli területen már akkor több romos, lakatlan épület volt, de itt állt a plébános és a kántor háza is, melyről azt írja: „Kis házikó a templom déli oldala mellett.’^6 Az adományozott ingatlan pontos helyét nem tudjuk beazonosítani, bár mivel az oklevél szövege szerint 1703-ban már „nem kis költséggel építkezni kezdett", a ház 34 Nagybányai Levéltár Fond (294) Familia Orczy, inv.nr.550 152. tétel Nr. 1. 35 Nagybányai Levéltár Fond (294) Familia Orczy, inv.nr.550 162. tétel Nr. 1. 36 Kovács 2006.91. 420
