H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Pataki Katalin: A feloszlatott koldulórendi kolostorok berendezésének újraelosztása II. József idején.A hatvani kapucinus kolostor javainak sorsa

Pálffy Károly kancellár már 1787. január 16-án arra figyelmeztette a Helytartótanácsot, hogy a hatvani kapucinus kolostor feloszlatása során mindenképpen ügyeljenek arra, hogy a helyi lakosság lelki gondozása ne lássa kárát a rendház megszüntetésének.32 A kapucinusok szerepe valóban nem volt elhanyagolható a település életében: az 1730-as évektől aktívan részt vettek a környék protestáns lakosainak katolikus hitre térítésében és az 1700-as évek első harmadában még szinte teljesen magyar anyanyelvű település növekvő számú németajkú lakosságának pasztorációjában. A hatvani uradalmat 1746-ban Grassalkovich I. Antal vásárolta meg, aki 1749-től rendes éves hozzájárulást juttatott az addig kizárólag alamizsnákból élő kolostornak,33 1762-től pedig a gödöllői birtoktesthez tartozó Máriabes- nyőn is kapucinus kolostort alapítását tervezte, ahová 1763 decemberében költözhettek be az első szerzetesek. A konvent formális megalapítására 1771 -ben került sor.34 Emellett Grassalkovich rendkívül kiterjedt egyházi mecénási tevékenységet folytatott, melynek keretében számos plébánia épült fel birtokain.35 1746-ban a püspök megtiltotta a híveknek a romos állapotban lévő hatvani plébániatemplom további használatát, és a plébániai funkciót a kapucinusok templomára ruházta át, mely 1757-ig, az új plébániatemplom felszenteléséig látta el ezt a feladatot. Habár a kolostor és temploma 1757 után kevesebb világi feladatot látott el, a kapucinusok továbbra is részt vettek a hatvaniak és a környező települések lakosságának pasztorációjában, gyógyításában, oktatásában. Templomuk felszentelésére csak a plébániai funkció átadása után, 1759. október 14-én került sor.36

Pálffy Károly 1787. január 16-án, a kolostor feloszlatásának előkészítését többek között azzal kezdte, hogy a Helytartótanácsot az illetékes egyházmegye ordináriusának bevonására utasította. Az ordináriusnak kellett ügyelnie arra, hogy a helyi plébános munkáját a kapucinusok feloszlatása után is kellő számú segédlelkész (Kooperator) segítse.37 Ezzel egyidejűleg már zajlott a magyaróvári kapucinus kolostor feloszlatása, amely kapcsán 1787. február 20-án a kancellária arról értesítette a Helytartótanácsot, hogy a kolostorban a szerzetesek távozása után megmaradó élelmiszereket (Vidualien), használati tárgyakat {Effecten) és ingóságokat (Fahrnisse) a rend eloszthatja a még nem, vagy szegényesen dotált kolostorai között. Habár ezt a kedvezményt már a holicsi kolostor esetében is megkapták a kapucinusok,38 a

32 MNLOLC 721787/88 F 173. p. 1.

33 Pataki 2011.

34 Varga 2011.58-63., 103-105.; Farbaky201 1.369.,373.

35 Dávid 1991.; Lábadi 2003.17-25.

36 A kapucinusok 1729-ben jelentek meg először Hatvanban. 1730-ban kaptak telket a Starhemberg Gundacker Tamás birtokában lévő mezővárosban, melyen 1732-ben kezdték meg kolostoruk felépítését. 1735-re mind a templom, mind a kolostor alkalmas volt arra, hogy a szerzetesek beköltözzenek, és rendjük regulájának megfelelő életmódot folytassanak. A következő évben a kolostor és a templom legfontosabb részei már készen álltak, a közösség létszáma 15 főre bővült, a rezidencia vezetője pedig gvárdiánná léphetett elő. Az 1740-es években az építkezések tovább folytak. Pataki 2011.

37 Amennyiben a plébános két segédlelkésze (Kooperatoren) korábban a kapucinusok közül került ki (erről valószínűleg nem rendelkeztek bizonyos adatokkal), a feloszlatás után a plébánosnak kötelessége volt maga mellé vennie legalább egy káplánt, akinek a fizetését - bár a levél erre explicit módon nem tér ki, de később egyértelművé válik - a plébánia jövedelmeiből kellett biztosítania. MNL OL C 72 1787/88 F 173. p. l.A feloszlatási jegyzőkönyvben a kolostor személyzetének különféle tisztségeit is feltüntették. Eszerint Pater Pulcherius Nagy a plébánia magyar nyelvű prédikátoraként teljesített szolgálatot. További három szerzetes esetében tüntették fel, hogy káplánként tevékenykedtek Palotás, Verseg és Szentlászló (mai Vácszentlászló) településeken, ám ezek egyike sem tartozott a hatvani plébániához. MNL OL C 103 - kapucinus kolostorok - Hatvan - Ausweis N"1 12. Aller in dem den 4'^ Apr[il] 787 aufgehobenen Kapuziner Kloster zu Hevesser Kojmijtat, sowohl wirklich gegenwärtig befindlichen, als auf dem Lande als Kapläne abwesenden Geistlichen

38 Erre vonatkozó utalás: MNL OL C 72 1787. F 132. p. 23.

376