H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Kis Csaba: Eger szerepe a Rákóczi-szabadságharc külpolitikájában

napjával együtt!), illetve tartozás (restantia). További eltérést jelent az 1703-as jegyzékhez képest, hogy ebben a conscriptioban nyomát sem leljük adókerületi beosztásnak: a 143 név csupán sorszámozva, egymás után következik.

Az előbbiekben fontosnak tartottuk kiemelni, hogy ezen irat csak a nemesfémpénzben adózni képes egyéneket veszi számba. Mi lehet ennek az oka? Egyrészt Bánkúti Imre kutatásai nyomán nem ismeretlen előttünk az a - különösen a szabadságharc hanyatló szakaszában általánossá váló - jelenség, amikor az erőteljesen megromlott anyagi lehetőségekkel rendelkező lakosság terhei túlnyomó részét, sőt, sokszor egészét természeti javakban, ún. naturálékban rója le. Másrészt Eger vonatkozásában tudomásunk van egy, a portális ösz- szeírás idején keletkező lajstromról, mely az adójukat borban törlesztő egyének neveit tartalmazza,30 így tehát az általunk vizsgált település esetében is megfigyelhető a naturálékban történő adótörlesztés. További érdekességként megemlíthetjük az összeírással kapcsolatban, hogy ezen irat esetében már korántsem találkozunk a kirótt adóösszeg tekintetében olyan nagyságrendi eltérésekkel, mint 1703-ban. Leszámítva Markus Pernerné 40 dé- náros,31 Pillissi Györgyné 48 dénáros,32 valamint Andreas Vurczer adott viszonyok között egészen extrémnek nevezhető 20 forintos(l) kivetését,33 a kirótt adóösszegek jellemzően 1 és 8 forint között mozognak.34 Mindezek mellett szembetűnő az is, hogy 1710-ben a pénzben adózni képes lakosság teljesítési rátája is magasabb az 1703. évihez viszonyítva: jelen esetben ez az arány meghaladja a 92%-ot.

Eger Rákóczi-szabadságharc korabeli társadalmának vagyoni viszonyairól mindezeken túlmenően azonban nem csupán a portális adójegyzékek tájékoztatnak bennünket, hanem a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárának anyagában fellelhető 1710. évi vagyoni conscriptio35 is. Ez a jegyzék a korábbiakban tanulmányozott két portális összeíráshoz képest már korántsem a benne foglalt lakosok terheit, hanem azok aktuális vagyoni állományának egy részét rögzíti. Ez a töredékesség végeredményben abból fakad, hogy az egyes - egyébként adózónak minősülő - lakosok állatállományából csupán az ökrök, lovak, illetve a tehenek számát, valamint az összeírtak által birtokolt szőlőterületek nagyságát tartalmazza. A conscriptio rovataiban dokumentálva találjuk továbbá a benne szereplő egyének társadalmi státuszát abban az esetben, ha az illető zsellér volt,36 nemkülönben azok foglalkozását is, amely a mesterségtől kezdve a katonai beosztásig rendkívül sokszínű képet mutat, az irat keletkezési időpontjakor fennálló körülményeknek megfelelően. A jegyzék adatainak felvételét annak készítője vagy készítői 1710. december 20-ára datálják.37 A helytörténeti szakirodalom és korábbi kutatásaink alapján bizonyosan tudjuk, hogy a város feletti ellenőrzés ekkora már teljes egészében a császári seregek kezébe került, így a conscriptio lényegét tekintve a városi lakosság vagyoni viszonyainak egy jelentős szegmensét mutatja meg köz30 MNL HML Eger város ir. V-1/b/4. B. IV 48.

31 MNL HML Eger város ir. V-1 /b/3. B. IV 31.6.o.

32 MNL HML Eger város ir. V-1 /b/3. B. IV 31.3.o.

33 MNL HML Eger város ir. V-1 /b/3. B. IV 31.4.o.

34 A fent említett kereteken belül is különösen az 1 és az 5 forint közötti kirótt adóösszegek gyakori előfordulása a leglátványosabb jelenség az összeírás adatait vizsgálva.

35 MNL HML Eger város ir. V-1 /b/4. B. IV 42.

36 A zsellér státuszra vonatkozó adatok nem kaptak külön rovatot: ilyen esetben az illető neve elé egy „selly." rövidítés került, ami a korabeli „sellyér” szó abbreviatúrája.

37 MNL HML Eger város ir. V-1 /b/4. B. IV 42.1 ,o.

361