H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Petercsák Tivadar: Legeltető gazdasági közösség az egri hóstyákon

irtását, de ha nem sikerül ez az akció, a pásztorok tisztítsák meg a legelőt.84 A legelőn volt egy csorda kút, amely az állatok vízellátása szempontjából fontos volt. 1875-ben sor került a mélyítésére és újbóli kikövezésére, ami 70 ft. volt.85 1885-ben pedig a kúthoz új ágast hozattak.86 87 88 Gyakran foglalkoztak a tisztán tartásával, javításával. A kút környékén összegyűlt trágya összeszedése a három pásztor feladata volt, elszállításáról pedig a pusztagazdák gondoskodtak. Az állatok itatása a kút melletti válóból történt, amelyet időnként pótolni kellett. Ez 1901-ben 70 koronába került.8 1865-ben a csikós kötelessége volt, hogy a „válókat tisztán tarcsa".ss Eszerint a kút mellett több itatóvályút is elhelyeztek. A csordakútnál egy lóállás is volt, amiről 1884-ben elhatározták, hogy átteszik a Kőlyuk előtti részre.89 A legelők és az állatok által járt területek karbantartása is rendszeres feladat volt, amiről a közgyűléseken is szó esett. 1884 februárjában határoztak arról, hogy a marha átjárók mind a hídnál, mind a csorda kútnál kijavítandók és jó karban tartandók. A legelőkön átvezető utak, különösen a „Káptalani kert” táján határokkal kijelölendők, és három tilalomfa is felállítandó. „A két hídon alóli árok egészen a régi fűzfásig dugványokkal beültetendő, mire nézve a sertések csak a hídon felüli részen itathatnak és hevertethetnek.” A „bika akolynál összegyűlt sarnyú ízek" (széna maradék) árverés útján eladandó.90 1890-ben úgy döntött a gyűlés, hogy a Bikaréten az „árkot hányassák ki", és a tudomásul vették, hogy a Csorda kútnál lévő trágyát Vass János megvette 12 ft-ért.

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az egri Hatvani külváros két negyedének állattartóit összefogó pusztagazdaság fontos feladatot teljesített a 19. században. A legfontosabb kérdésekben a tagok közgyűlése döntött, ez fogadta fel egy évre a csordást, csikóst és kondást a nyájak őrzésére, megállapította a legelőre járó állatok után fizetendő összeget és a pásztorok bérét, döntött a Bikarét egy részének bérbeadásáról és az állattartást szolgáló épületek, kutak folyamatos karbantartásáról. A munkáját jól végző pásztort akár egy évtizedig is alkalmazták. Az évenként megválasztott két pusztagazda szervezte a legeltetést, ők gondoskodtak az apaállatok takarmányáról, a szükségessé vált cseréjükről, a legelők és kutak tisztántartásáról, kezelték a gazdasági pénztárat, és évvégén számadással adták át a pénzmaradványt a következő évi pusztagazdáknak. Munkájukat szükség szerint segítették a két negyed ugyancsak évenként választott fertálymesterei. A hiánypótló levéltári dokumentum bepillantást enged egy önszerveződő gazdasági közösség mindennapi életébe, szervezeti rendjébe, amely fölött a város meghatározott tisztségviselői gyakoroltak ellenőrzést.

84 t/o. 72-74.

85 Uo. 52.

86 Uo. 93.

87 Uo. 155.

88 Uo. 27.

89 Uo. 85-88.

90 Uo. 84-85. 34