H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Gebei Sándor: II. Rákóczi Ferenc erőfeszítései XII. Károly svéd király támogatásának elnyeréséért. Ráday Pál követjárásai (1704 - 1709)

A külpolitikai zártságból való kitöréssel kecsegtető szövetségi szerződés, amit I. Péter cár és II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem (princeps), a magyar konföderáltak vezérlőjének (dux) meghatalmazottai írtak alá, pecsételtek meg (Bercsényi, Ráday, Nedeczky stb.) sajnos csak üres dokumentum maradt. Mind a királyválasztás, mind a francia mediátorság aktualitását veszítette XII. Károly erőteljes keleti hadjárata miatt, „...a sveciai király publice mondotta sok helyen: valamint Augustust [II. Ágostot] detronizálta, az czárt is hasonlóképpen valameddigki nem veti országábul, s mást nem teszen helibe [helyébe], nem fog nyugodni.’'* 12

Miközben I. Péter cár a nyílt összeütközéseket elkerülve és a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazva előkészített állásokba vonultatta vissza katonáit, megpróbálta a diplomácia eszközeivel hatástalanítani „Észak Oroszlánjának” merész tervét. 1708 telén (i. Péter és II. Rákóczi Ferenc varsói egyezményének 3 hónapos határidejének letelte után!) a cár diplomatái Bécsben kilincseltek egy „császár - cár - (oroszbarát) lengyel király” véd- és dacszövetség létrehozásáért. A cár arra igyekezett rávenni I. József császárt, hogy támadja hátba X3I. Károlyt a lengyel fronton, ő pedig a Magyarországról emiatt hiányzó katonai erőt kétszeresen is pótolni fogja. Ez a segélyhad elegendő lesz Rákóczi rebelliójának leverésére.13 Bármennyire is vonzónak látszott az orosz ajánlat. Bécs a kivárás útját választotta, így a svéd invázió változatlan feltételekkel folytatódhatott. XII. Károly, akit háta mögött „vasfejűnek” csúfoltak, egy pillanatra sem ingott meg eredeti elhatározásában. Nem rettentette vissza a kegyetlen tél (1708-1709 tele nagyon komisz volt!), katonáinak fizikai és lelki szenvedései, személyes példával igyekezett elől járni. Ugyanolyan, télinek alig nevezhető ruházatot viselt mint katonái, ugyanazt a szükségétéit, -italt fogyasztotta, mint katonái stb. A legreménytelenebb helyzetben is csak a győzelemről volt hajlandó beszélni. A hadjárat kimenetelét eldöntő Poltava elfoglalásában is vakon bízott, pedig ostromágyúk híján (lőpor hiánya!) ro- hamoztatta a falakat. Amikor Carl Piper „első miniszter” két hónapi eredménytelenség után merészelte az ostrom félbeszakítását javasolni uralkodójának, az durván reagált. „Ha Isten angyalt küldene az égből, hogy vonuljak vissza Poltavától, akkor sem hagynék fel az ostrommal”.14 Ezzel a makacs, konok, önfejű magatartásával megpecsételte nemcsak a hadjárat végkimenetelét, hanem az egész hadseregének feláldozását is kockáztatta. Szándékosan meg sem hallotta katonáinak egyre keservesebb panaszait, akik reménytelen helyzetüket ekképpen jellemezték: három orvosság jelenti a túlélést, „doktor Vodka, doktor Fokhagyma, doktor Halál”.15

A Poltava felmentésére indult, több mint 40 ezres cári hadat maga I. Péter cár vezette. Pétert nemcsak az 1709 április óta ostromgyűrűbe fogott város felszabadítása, hanem a svéd királlyal való végső leszámolás is vezérelte. A svéd király mindig Nagy Sándor akart lenni, de „én bennem nem fogDáriusra akadni"16 - hangoztatta fennen a háborúban nemhogy gyengülő, hanem éppen ellenkezőleg, a fokozatosan erősödő Oroszország teljhatalmú ura. A félelmet soha nem ismerő és a halált megvető „északi viking” - életfilozófiájából adódóan: „Perire potest, timere nescit”, (így is, úgy is meghalsz, a félelmet nem kell ismerned - 1709. jú174-177. Publikálva: Márki 1913.89-93„PolnojeszobranyijezakonovIV. 1830.385-387, Piszma i bumagi VI. 1912.

74-78. Értékelése legújabban: Gebei 2007.289-301.

12 Litterae Nedeczkianae (számozatlan levelek) - MTA Kézirattára.

13 Piszma i bumagiVII/1.1918.14-19,19-22.

14 Szolovjov 2001.355.

15 Piszma i bumagiVIII/1.1948.37-38.

16 Gvadányi 1792.167.

348