H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Makai János: Templom vagy múzeum? Andrej fejedelem földi maradványainak sorsáról
tveriek segítségével - 1408-ban mégis felprédálta a moszkvai területeket.16 Vlagyimirt a források nem említik az elfoglalt területek között. Elképzelhető, hogy az ellenség szándékosan kerülte el a várost, melyet azon a nyáron szörnyű vendég látogatott meg: a pestis.17 1410-ben azonban Vlagyimir városát sem kímélték a zsákmányszerzők. Nyizsnyij Novgorod Moszkvával ellenséges viszonyban álló fejedelme elhatározta, hogy a tatárokkal együtt rajtaütésszerűen kirabolja a települést. A 150 orosz és ugyanennyi tatár lovas július 3-án déltájban támadott. Mivel a moszkvai nagyfejedelem helytartója nem tartózkodott Vlagyimirban, fegyveres ellenállásra esély sem volt. A támadók betörték az Uszpenszkij-székesegyház kapuját. Patrikej atya, a kincstárnok gyorsan összegyűjtötte az aranyból, ill. ezüstből készült kegyszereket és egyéb értékeket, majd a bent rekedtekkel együtt titkos járatokon felkapaszkodott a templom boltíveinek rejtekébe. Azután újra leereszkedett, és elrejtette a létrákat. A behatoló rablók rávetették magukat a még mozdítható értékekre. Patrikejt megkínozták, és - mivel nem árulta el a kincsek és az emberek rejtekhelyét - meggyilkolták. Közben a városban is folyt az öldöklés és a fosztogatás. Estefelé, miután számos házat felgyújtottak, a rablók elvágtattak. A gyújtogatás nyomán nagy tűzvész támadt.18 III. Iván nagyfejedelemsége alatt (1462-1505) a Moszkvai Kreml épületegyüttesét átalakították. A munkálatokat az Uszpenszkij-székesegyházzal kezdték. A moszkvai metro- polita utasítása szerint az ugyanilyen nevű vlagyimiri templom körvonalait kellett mintául venni. Aristotele Fioravanti itáliai építész ekkor ellátogatott Vlagyimirba, hogy a „mintát” megtekintse. Ennek azonban csak külső vonásait ismételte meg az 1475-1479 között elkészült moszkvai Uszpenszkij-székesegyházon: öt kupolát, egy oszlopövezetet, lépcsőzetes kapuzatokat és vakárkád-befedést épített.19 A17. században Vlagyimir városának akkor már csaknem fél évezredes főtemploma nevezetes esemény színhelye volt: 1645-ben itt tartották a tatárok elleni harcban elesett Jurij (Georgij) fejedelem szentté avatási ünnepségét. A szertartást Joszif moszkvai pátriárka készítette elő. Aranyozott ezüstkoporsót rendelt, és megszervezte Mhail cár (1613-1645) Vlagyimirba való utazását. 1645 elején az Uszpenszkij-székesegyházban Andrej unokaöccsének földi maradványait ünnepélyesen átvitték a Blagovescsenszkij (Angyali üdvözlet)-részlegben található szarkofágból a templom középpontjában, a déli oszlopnál elhelyezett ezüstkoporsóba. A cár a karzatról figyelte a ceremóniát'20 Az 1680-as évekből fennmaradt egy forrás, amely felsorolja, hogy a székesegyházon belül hol találhatók a fejedelmek és családtagjaik sírjai. Eszerint Bogoljubszkij szarkofágja akkor az épület északi kapujának közelében, míg Jurij koporsója - amennyire ez a szövegből kivehető - továbbra is a szentté avatással kapcsolatban kijelölt helyen volt megtalálható.21 Van olyan nézet a történelemtudományban, mely szerint az orosz történelem egyik legnagyobb iróniája az, hogy politikájának következményei, Andrejt mártírrá tették.22 Pontosan ez történt: az életében népszerűtlen Bogoljubszkijt több mint ötszáz évvel meggyilkolása után vértanú fejedelemként kezdték tisztelni. Kanonizációjára 1702-ben került sor. Október 15-én 16 Szkrinnyikov 1997.19. 17 Szergejev 1987.222. 18 Uo. 223-225. 19 Voronyin-Danyilova-Korosztyin 1983.65. 20 Szirenov2003.25,28., 32. 21 A forrás szövege: uo. 37-39. Andrej és Jurij koporsójának helye: uo. 37-38,39. 22 Hurwitz 1980.22. 324
