H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Köves-Kárai Petra: Elrejtett hősök. A történelem képei az egri érsekségen
5. kép Ismeretlen festő: Zrínyi kirohanása, 1831-1840 olaj, vaslemez; 60x74cm pécsi Janus Pannonius Múzeum Ltsz.: 54.23.1. (fotó: Fűzi István) nálszept. 6-án 1566 (4. kép),28 Báthorit szabadítja Kinizsi a Kenyérmezőn, okt. 13-án 1479-ben (2. kép). A színezett kőnyomatok Jan Osolsobie (?-?) képíró és Eduard Gurk (Bécs, 1801 -Jeruzsálem, 1841) metsző igen mozgalmas művei.29 A történeti ábrázolások az 1820-as években a különböző almanachok illusztrációiként terjednek el, például az Igaz Sámuel szerkesztette Zsebkönyv (majd Hébe címmel jelent meg), a bécsi Josef Freiherr von Hormayr Archiv für Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst-ja, vagy az Aurora, amelynek illusztrátora és szerkesztője egy személyben Kisfaludy Károly volt. Ugyanebben az időszakban - ezekre az évkönyvekre is - rendkívüli hatása van annak a bécsi körökből származó megrendelésnek, amelyre József nádor közvetítésével, az építendő Magyar Nemzeti Múzeum számára Peter Krafff (Hanau, 1782 - Bécs, 1856) osztrák császári és királyi udvari festőt kérték fel. Három jelenet elkészítésére kapott megbízást, amelynek támogatására országos adakozás indult a napilapokban német, magyar és latin nyelven: Ferenc császár magyar királlyá koronázása 1792. június 5-én, Zrínyi Miklós hősi halála Szigetváron, és A magyar rendek hódolata Mária Terézia előtt a pozsonyi országgyűlésen 1741-ben.30 Ezek közül az I. Ferenc megkoronázását 1822-ben, a Zrínyi kirohanását pedig 1824-1825-ben fejezte be a művész. A harmadik kép végül sosem készült el. 28 A Zrínyi halála című metszetről ismerünk egy gyengébb kvalitású, óraképhez készült olajképet is. (5. kép) 29 A Tomala Ferdinánd által avanzsált színes litográfiák más példányai közül a Buda visszavétele (Budapesti Történeti Múzeum - Metszettár; Magyar Nemzeti Múzeum - Történelmi Képcsarnok) és a kenyérmezei csata (Magyar Nemzeti Múzeum - Történelmi Képcsarnok) témájú található meg ma is közgyűjteményben. 30 Lásd Galavics 1980.; Cennerné 1997.; Mikó-Sinkó 2000.529-532.; Király 2010.123. 299
