H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Petercsák Tivadar: Legeltető gazdasági közösség az egri hóstyákon

ról 1869-ből van adat, amikor a május 2-i összejövetelen kilenc, név szerint felsorolt gaz­da mellett a két pusztagazda és a két fertálymester vett részt.26 A negyedek által választott fertálymesterek megbecsültségét, társadalmi presztízsét jelzi, hogy többször számítanak segítségükre. Az 1880-as évekig a gazdaközösség ügyeit a két fertályból évente választott pusztagazdák intézték. Ezt követően a pusztabíró kifejezést is használták a tisztségre. A név szerint ismert első pusztagazda „Öreg Tamásy Imre” volt, aki egyúttal a fertálymesteri hivatalt is viselte. Ez egy 1888. február 9-i bejegyzésben olvasható, aki - amint írták - „a legöregebb volt ekkor közöttünk"27 Nem ismerjük a kiválasztás szempontjait, de bizonyára a közösség által ismert és megbízható férfiak jöhettek szóba.28 Az új pusztagazdák megválasztása álta­lában Szent András napján vagy a közelében történt, amikor sor került a gazdasági pénztár átadására is. pl. 1867. november 29-én megválasztották a következő évre pusztagazdáknak „rendszerint mint régi szokás volt” az első fertályban Nagy Jánost, a másodikban Tót Ferencet, akik a gazdaság előtt átvettek a volt pusztagazdáktól 57 ft. 80 krajcárt.29 1852-ben december 2-án volt a gyűlés, amikor a jegyzőkönyvben Molnár Ignác és Misik István keze vonásá­val ismerte el, hogy átvettek 169 forintot és 23 krajcárt, valamint a bika árát, 10 forintot Bóta Bernát és Ciglégyi András előző pusztagazdáktól. Tanúként Bóta Mhály és Tamási József fertálymesterek szerepelnek a jegyzőkönyvben.30 Az átadott összeg nagysága az elő­ző évi bevételek és kiadások függvényében változott. Pl. 1874-ben 127 ft. 10 kr., 1884-ben 192 ft. 6 kr..31Tisztségük átadásakor a pusztagazdák számadást készítettek, azt a gyűlés előtt bemutatták, és ha nem volt ellene kifogás, akkor adhatták át a pénzmaradványt az új tiszt­ségviselőknek. Egy 1895. január 5-i jegyzőkönyv arra utal, hogy az 1893/94. évi számadás nem volt rendben, így egy bizottságot állítanak fel annak felülvizsgálatára.32 33 Akad olyan év, amikor a jegyzőkönyvben részletesebb kimutatás szerepel a bevételekről és a kiadásokról. Pl. 1883-ban „Az egész évi összes kiadás 422ft. 6 kr. Az egész évi összes bevétel 399ft. 36 kr. Ehhez hozzájárul a bika akoly kijavítása haladékából felszámított 2 ft. Így összes bevétel 401 fi. 36 kr. Kivonva a bevételt a kiadásból, mutatkozik 20fi. 70 kr. hiány", ami a városi felügyelőnek a számadás elkészítéséért kifizetett 2 ft-tal együtt mindösszesen 22 ft. 70 kr. hiányt jelent. „Ez az összeg annak idején megtérítendő lesz a mostani puszta gazdáknak."23 A jegyzőkönyvekben 1882-ben fordul elő a pusztagazdasági elnök tisztség, Urbán Pál sze­mélyében, aki helyett ez év november 5-én Kubik Endrét választották meg. Feladatköréről nem tudunk, de munkájával meg lehettek elégedve, hiszen 1883-ban és 1884-ben is őt vá­lasztották meg a gazdaközösség vezetőjének. 1891-ben és 1892-ben Péró Ferenc, 1895-ben pedig Mélypataky Antal volt az elnök. Az 1884. december 18-i ülésen második elnöknek öreg 26 MNL HML V-72/b.8.35. 27 Uo. 2. 28 A Kalocsa környéki Homokmégy társadalmában pusztagazdának lenni rangot, tisztességet jelentett, és okos, nagy tekintélyű, módos gazdák jöhettek szóba. BArth 1991-1992.166. 29 MNL HML V-72/b.8.31. 30 Uo. 11. 31 Uo. 50., 89. 32 Uo. 134. 33 Uo 79. 29

Next

/
Thumbnails
Contents