H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Petercsák Tivadar: Legeltető gazdasági közösség az egri hóstyákon
lett a neve, de később is előfordult a Hatvani megnevezés. 1774-re már oly módon gyarapodott a városrész lakossága (527 ház és 733 adózó), hogy adózás és „fertálymesterségszempontjából” szükségessé vált annak kétfelé választása. Ettől kezdve az összeírások Szent János 1. és 2. negyedként említik.191797-ben a Hatvani külvárost Szent János helyett újra Hatvani néven kezdték összeírni. 1799-ben pedig keveredés volt a névhasználatban. Az összeíró az egyik városrészt Hatvani prima, a másikat pedig Szent János 2. seriesként regisztrálta.20 Érdekes levél olvasható a Hatvani hóstyával kapcsolatban, amely 1799. február 1-én kelt. A Hatvani hóstya lakosai írták a magistrátushoz, egy új fertálymesteri állás létesítéséért. „A Hatvani bástyái fertályunk már annyira megnépesedett, hogy a Makiári bástyái két fertálynál sokkal népesebb, azon két fertályban pedig két fertálymester lévén.”2' Minden bizonnyal a korábban említett Hatvani prima városrészről van szó, amelyben már 1785-ben 3090 fő lakott, szemben a két Makiári negyed 2576 lakosával.22 Érthető tehát a panaszuk, hogy egy fertálymester a feladatait nem bírja ellátni, ha bárhol veszekedés támad, azt az egy fertálymester meg nem tudhatja, és le nem csendesítheti, a bűnöst elő nem állíthatja, a gazdák nagyobb részét nem is ismerheti. Összességében sokkal több dolga van tehát, mint más fertálymestereknek. Eger város bírája és tanácsa támogatólag továbbítja a hóstyai lakosok kérvényét Eszterházy Károly püspökhöz. „Mivel a nevezett fertály nagyon megnépesedett és ezért már egy fertálymester kötelességének, akár az adónak a beszedésében, akár más parancsolatoknak kihirdetésében, a csavargóknak felkeresésében elegendőképpen, nagy fáradtság és maga gazdaságának csonkulása nélkül meg nem felelhetne. Tehát mi a nevezett fertályt két fertályra osztanánk fel, annak felosztásával két fertálymestert rendelnénk.” Azt is megjegyzik, hogy mivel a nevezett fertály kiterjedése még két fertálynál is többet tenne, mindaddig, amíg a püspök helyben hagyását nem kapják meg, végzésüket nem adják ki.23 A püspök teljesítette a kérést, és 1800-ban a Szent János hóstya harmadik negyedében - amit Eszterházyról Károlyvárosnak kezdtek nevezni -, fertálymestert választottak. Ezzel a város fertálymestereinek a száma 11 főre nőtt. 1823-ban egy negyedik adókörzettel a Károlyvárost is két részre osztották -Alsó-Károlyváros és Felső-Károlyváros -s ezzel 12 fertálymestere lett a városnak.24 Ugyan a Hatvani hóstyán működő pusztagazdasági naplót csak 1830-tól vezetik és a szervezet két negyedben (Hatvani I—II.) fejtette ki tevékenységét, az is feltételezhető, hogy már 1800 előtt is működött a Hatvani prima negyedben, amelyet akkor osztottak kétfelé. A továbbiakban kizárólag a fenti dokumentum alapján - teljességre nem törekedve - próbáljuk rekonstruálni a gazdasági közösség 19. századi működését. A gazdaság pusztagazdaság kifejezések az állattartó gazdák legeltetéssel kapcsolatos közösségére utalnak, amelyet legjobban az 1857. évi „közönséges kettősfertálbeligazdák” megnevezés igazol, amely egyben a Hatvani hóstya két negyedének gazdasági együttműködését is jelzi.25 A gazdák közösségét az évente szükség szerint megtartott gazdasági ülés,gazda ülés, pusztagazdasági ülés, pusztagazdasági gyűlés testesítette meg. Az ülésen résztvevők számá19 MNL HML V-4/a. 52,54.; v<5. Nemes 2001.24.; MNL HML V-4/a. 65. k. 20 MNL HML V-4/a. 89,91. 21 MNL HML V-1 /b. 193. d. B.CXIII. b. 84. 22 Nemes 1998.143. 23 MNL HML V-1 /b. 193. d. B. CXIII. b. 79. 24 Breznay 1939.29.; NEMES 2007.20. 25 MNL HML V-72/b.8.15. A Kalocsa környéki parasztközösségek kapcsán Bárth János is megállapítja, hogy az ottani „gazdaság" kifejezés mögött a „gazdák együttese" gondolat húzódik meg. Bárth 1991-1992.153. 28
