H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

H. Szilasi ÁGOTA: Múzeum, mint menedék. Noszvaj község egykori középkori temploma festett kazettás famennyezete és a műemlékvédelem

táblán lennie.68 Az Egri Népújság felsorolásá­ban is említve vannak. Párhuzamait ismerve más templomokból, nem zárhatjuk ki, hogy egy ilyen tábla is lehetett valamikor. A növényi ornamentikával díszített kazet­ták egyikéről már szóltunk a Malonyai kötet kapcsán - ábrái között megtalálható. Egy má­sikról pedig halvány képet kaphatunk az em­lített, bontáskor készült fotó alapján. Helyzete a kétfejű sasos tábla fölött, és a napos holdas, feliratos kazetta mellett, a kettő találkozásánál lokalizálható. A táblákra vonatkozó források alapján még egy kérdés vethető fel: mindkét említett - precíz - felsorolás a kétfejű sasos táblát úgy említi, mint amelyen a madár mellkasán, vagy a madár alatt egy magya­ros címernek kéne lennie. Szendreit idézve: 5 végül e korszakbeli templomi mennyezeteken rendesen előforduló kétfejű sast, mellén a magyar címerrel..., a Népújság szerzője szerint pedig: kétfejű sas, magyar címerre támaszkodva... A jobb minőségű fotók — feltárva a kopottság mértékét - segíthetnének ezeknek az adatok­nak a tisztázásában is. Mindenesetre az 1961 - es, restaurálást megelőző, a táblákat töredékesen megörökítő felvételeken már nem látható. Ha valaha volt a szét tárt szárnyú, felfelé emelkedő sasmadár hasán címer, okokat lehetne találni, hogy miért tűnt el a kebelérő a magyar, nyilvánvalóan koronás címer. A templomból 1928-ban kibontott román és gótikus faragott kövek végül is nem Bu­dapestre, hanem a miskolci múzeumba kerültek, ott vették leltárba őket. Az 53.4730.1. és 53.4731.1. leltári szám bejegyzései: Szentélyhez tartozó faragott kövek, boltív bordák, ablakkere­tetek, Noszvaj XV. század, mérete különböző, R:69 8050. Felállítás után részletezhető, illetve Festett és faragott kövek a XIII. századi noszvaji templomból, kristályfaragású díszek, ablak, ajtókeretek stb. mérete különböző, R: 8051. Azonban sem a Magyar Nemzeti Múzeumban, sem a miskol­ci múzeumban nem épült belőlük semmilyen rekonstrukció. Viszont belőle egy külső szen­télyrekonstrukció 1961—1962-ben az egri vár középkori kőtárának rendezésekor. A töre­dékekből megpróbálták rekonstruálni a románkori szentély félköríves koronázó párkányát, mely rekonstrukció felidézte a kis templom egykori szépségét. A kutatók szerint hasonló párkányformával a gyulafehérváti székesegyházon és a lébényi apátsági templom szentélyén találkozhatunk.70 A várszékesegyház és a várban valaha lévő egyéb épületek (pl.: Szent Ist- ván-kápolna, Püspöki palota) faragott köveiből 1983-1984-ben kibővítetten került bemu­68 A középkori értelmezés szerint Ádámot és Évát, tehát a Bűnbeesést jelképezi. Vö. Kovács é.n. [2000] 102. 69 R: = Régiségtár. Az 1953-as leltári számok újraleltározásra utalnak. 70 Kozák-Sedlmayr 1987.14. 240 12. kép A kétfejű sast ábrázokó kazetta Miskolczi Asztalos Imre 1734-es utólagos névfeliratával (fotó: Lónyainé Nagy Éva, 2012)

Next

/
Thumbnails
Contents