H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
H. Szilasi ÁGOTA: Múzeum, mint menedék. Noszvaj község egykori középkori temploma festett kazettás famennyezete és a műemlékvédelem
munkra a templom szentély felőli látványát - alkotója Juhász .Árpád.54 „A szentsimoni [meny- nyezet] után szépség dolgában a noszvaji következik, de bár ez az épület jelentősebb, - régibb is amannál, amint a támasztópillérei és bolthajtása mutatják, még a gótika korában épült, - mennyezetéről hiányoznak a szentsimonihoz hasonló jelképes ábrázolások. Azért valami szokatlan akad ennek a rekeszeiben is. Az egyiken ekevas meg egyéb vasszerszám látszik, minden írás nélkül. Egy másik kazettán két hattyú lépked egymás után, szép hajladozó ornamentális indák között. Az ornamentikája is más, mint az előbbié, mondhatnák gondosabb rajzú, bár nem annyira eredeti. A súlyos középső tányér-rózsák hiányzanak itten, az ornament növényzet legtöbbje erős középső törzsökből fakad, vagy csigavonalasan hullámzik az indája. Magyaros renaissance ez is.”ss E szűkszavú leíráshoz a 297-es képen néhány növényi omamenssel díszített tábla átrajzolt mintája került közlésre, s ha jól megnézzük, akkor az egyik táblában egy ismeretlen motívumot, tehát az egyik elveszett kazettát véljük felfedezni. A Szendrei-féle 1902. május 15-én kelt a bevezetőben már idézett OMF jelentés a „ma- gyar-stylű” ornamensek említésén túl felsorolja a különleges, figurális ábrázolásokat. E feljegyzés nagyon fontos számunkra abban a tekintetben, hogy segítségével meg tudjuk állapítani, hogy a mennyezet képi információjából mennyi veszett el a bontás és a későbbi restaurálás nélküli múzeumi tárolás során: „...a szokott virágornamentika helyett itt a legtöbb táblán figurális ábrázolásokat találunk. Nevezetesen két szirént,56 két őzet, gyümölccsel rakott alma és körtefát, fiát seregélyekkel, két hattyút, szőlőtőkét, ekét és földművelő szerszámokat, két halat, 5 gólyát kígyókat éve, oroszlánt támadó griffet, két szarvast, fa tetején fészkelő pelikánt, körtefát rigókkal, a keleti ábrázolásokban is oly gyakori jelenetet, a gazellát megragadó sasts végül e korszakbeli templomi mennyezeteken rendesen előforduló kétfejű sast, mellén a magyar címerrel (sic!), Egy tábla végül az égboltozatot ábrázolja, sugárzó nappal, holddal és csillagokkal. Az egyik táblán lévő feliratból megtudjuk, hogy az egész mennyezet 1700-ban készült, s hogy 1734-ben újra festette Asztalos Imre miskolczi asztalosmester, a ki a környékben e fajta munkákról akkortájt nagy hírben állott. Ez dolgozott a miskolci avasi templomban és őfestette testvérével együtt 1735-ben a megyasszói ref. templom57 58 remek mennyezetét is."5S Szendrei 38 darab, mindegyiken más-más ábrázolást mutató kazettát említett, mely táblákat egyenként három-három szál deszkából alakítottak ki.59 Az egymás mellé illesztett 54 Juhász Árpád (Zombor, 1863 - Budapest, 1914) festő, iparművész. Nemcsak művész volt, hanem a szíve zugáig lelkes magyar. Rajzolataiban rengeteg formát, motívumot mentett meg az enyészettől. Ö illusztrálta Malonyay Dezső többkötetes népművészeti vállalkozását. Képzőművészeti tanulmányait 1894-1897 között Lotz Károly növendékeként folytatta. 1905-ben Gödöllőre költözött, s a pár évvel korábban megalakult gödöllői művésztelep tagja lett. Munkásságában kiemelkednek a matyó és az erdélyi népviseletekről, népi díszítőművészeti motívumokról készített néprajzi vonatkozású tusrajzai és akvarelljei. 55 Malonyay 1922.179. 56 Nem kettő, hanem három furcsa, halfarkú lény van az idézett táblán, szinte családi idillben ábrázolva: egy farkait széthúzó, kihívó mozdulatú, a nemi szervét feltáró - egyébként nagyon ősi formákra, mítoszokra visszavezethető - női forma foglalja el a képtér közepét, balra tőle egy koronás, pipázó maszkulin figura és a másik oldalán egy kedves, göndör hajú fiúcska-szirén látható. 57 Szabadfalvi 1980. A megyasszói templom mennyezettábláinak összevetése a noszvajival nagyon fontos abból a szempontból, hogy meg tudjuk állapítani Miskolci Asztalos Imre noszvaji munkálkodásának mértékét. Ezt az összehasonlítást úgy Szabadfalvi József1980-as munkájában, mint Kovács Béla megtette. Kovács 1965. Véleményük nem egyezik. Ennek a véleménykülönbségnek a bemutatására ebben a dolgozaíban nem térünk ki, egy másik, a mennyezettáblákat bemutató tanulmányban tervezem bemutatni, (megjelenés alatt) 58 Szendrei 1902. HMO A 73.33.26. a-b. 59 Kovács Béla tanulmányában 40 táblát 5x8-8 táblát említ a bontásról fennmaradt fotók alapján. Kovács 1965. 145. így feltételezhető, hogy az 1902-es és az 1903-as látogatás idején is hiányzott már két festett tábla. 237
