H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
H. Szilasi ÁGOTA: Múzeum, mint menedék. Noszvaj község egykori középkori temploma festett kazettás famennyezete és a műemlékvédelem
A templom múltja. A noszvaji református templomot is, mint a legtöbb régi református templomot, valaha a katolikus egyház építette. AXIL század vége felé, talán Szent László király uralkodása alatt épült ez a templom, az akkor divatos román boltíves stílusban. Levéltári adatok tanúsítják, hogy a XIII. század folyamán a templomot újrafestették és átmeneti gótikus stílusban építették át. A XV. században az eredeti román félkörivü szentély helyett egy uj boltozatos gótikus stilusu személyt kapott. A száza- dokfolyamán, dacára a templomon ejtett változtatásoknak, ez a szentély érintetlenül fennmaradt. A templomot 1901-ben tatarozták utoljára. A noszvaji reformátusok számára lassankint szűknek bizonyult a régi templom. A presbitérium ezért elhatározta, hogy a templomot átfogja építeni. Az átépítésre vonatkozó terveket el is készíttették egy műépítésszel és március 7-én hozzákezdtek a templom lebontásához. A Nemzeti Muzeum megtudta, hogy a becses műemléket halálraitélték. A Műemlékek Országos Bizottsága erre táviratilag letiltotta a lebontást s kiküldötte Möller István dr. műegyetemi tanárt, a középkori építészet világhírű szakértőjét a veszélyben forgó templom megtekintésére. Möller István dr., aki Szmrecsányi Miklós dr. nyugalmazott miniszteri tanácsossal, az egri műemlékek felmutatójával, szakértőként megtekintette a rombolást, azonnal megtiltotta a további pusztítást és vizsgálatot indított a bontás okainak a megállapítására. A bontásról a mezőkövesdi járás főszolgabírója tett jelentést Bónis Aladár alispánnak, aki szakértőt kért a további követendő eljárás megállapítása céljából. A múlt hét folyamán azután Peszih Andor muzeumőr saját intenciójából lebontatta a templom menyezetét és teherautón behozatta a miskolci Múzeumba a menyezetet képező negyven gyönyörű szép magyar motívumokkal megfestett kazettaszerüfatáblát. Restaurálása és felállítása rendkívül sok munkát fog igényelni. 17 OO-ban miskolci mester festette a templom menyezetét. A noszvaji templom menyezete negyven festett falitáblából áll. - 1700-ban készítette Asztalos Imre miskolci mester. 1734-ben ugyancsak őfestette újra a meny ezetet.49 A meny ezet azóta változatlanul állott. A díszítések azonosak a múzeumban őrzött megyasszói templom menyezcti tábláival, amelyeket Asztalos Imre és István mesterek 1735-ben festettek. Ugyanilyen meny ezet és karzat van a mezőcsáti templomban is. A menyezeten a legkülönfélébb állati alakok, szirének, szarvas, lúd, őzek, hattyúk vannak festve. Gyümölccsel rakott alma- és körtefák, halak, gólya, kígyó, elefánt, seregéllyel megrakott fa, griff, tolláit tépő pelikán, kétfejű sas váltakoznak a falitáblákon. Rendkívül érdekes jelenetek, a gazellát marcangoló sas, oroszlánt megtámadó griff madár, kétfejű sas, magyar címerre támaszkodva nagy érdekességet kölcsönöznek a kazettáknak. Ezenkívül rengeteg tulipán, százszorszép és magyar stilusu növényi díszítménnyel ékesíti a táblákat. A mester alá is irta művét: «E ház Istennek hajléka, melynek hív dajkája, Tes. Nagyugróczy Borsányi Krisztina. Ajándékból Isten segedelméből munkállotta Miskóci Asztalos Imre mester Anno 1734. »50 A felírás alatt egy égboltozatot festett, amelyen sugárzó nap, holddal és csilla49 Ezt az állítást az újabb kutatások ismeretében cáfoljuk, csak az 1734-es munkálkodást fűzzük Asztalos Imre nevéhez. A mesterkérdés nem ennek a tanulmánynak a témája. 50 Apró javítást kell tennünk. Itt két tábla feliratát vonja össze a szerző. Helyesen a Miskolci Asztalos Imre „szignóját” és a munkálkodásának évszámát (1734) tartalmazó felirat a kétfejű sasos tábla felső részére festett kartusban található, az is lehet, hogy másodlagos festés. A Bossányi Krisztinára vonatkozó felirat pedig a napot, holdat, csillagot ábrázoló világoskék táblán olvasható. 234
