H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

H. Szilasi ÁGOTA: Múzeum, mint menedék. Noszvaj község egykori középkori temploma festett kazettás famennyezete és a műemlékvédelem

4. kép A noszvaji középkori templom a lebontás előtt - reprodukció ismeretlen helyről (fotó: Sz. Kovács Éva, 1966) Dobó István Vármúzeum Fotóadattára 16276.

megvoltak még a halhóly agalakú kőrácsok az ablakok felső csúcsíves részében. A megnagyobbítás hajók hozzátoldásában nyilvánult meg. Tornya karcsún emelkedett fel; az egész templomot pedig fal övezte, mely Szendrei János véleménye szerint, aki 1902-ben megvizsgálta a templomot, szinte erőddé avatta azt. Möller István pedig arra a ritka sajátságára mutatott rá a szentélynek, hogy ferdén állt a hajó hossztengelyére, amit a misztikusok a keresztre feszített Jézus feje lehanyatlásának jelképezésévelmagyaráznak,"34 (5. kép)

Noszvaj középkori templomáról az első fennmaradt írásos bejegyzés az 1332-es pápai tizedjegyzékben olvasható, melyben az Egertől 10 km-re fekvő község Neznay és Noznay (először említik 1248-ban) néven szerepelt. Egészen 1457-ig az egri püspök birtokolja, amikor is Rozgonyi Péter a kartauziaknak adja át. 1552-ben, az egri vár ostromakor a török a települést felégeti. Építészeti stílusjegyei, valamint a környékén talált IV Béla (1206-1270, Magyarország királya 1235-től haláláig) kori pénzérme azonban az 1200-as évek első felére datálják a legkorábbi, tíz-tizenkét méteres, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, kelet-nyugati tájolású templomocskát. Bejárata valószínűleg a déli falán nyílott. Hasonló, torony nélküli, fallal kerített kis építmény lehetett, mint a tőle szűk ötven kilométere északnyugatra található váraszói templom, melynek kőfaragványai hasonlóak a noszvaji kövekhez.35 Ezt a keltezést előlegzi meg Szabó Ferenc fontos, 1936-os - aktuális szakirodalmat is felsorakoztató - könyvében, melyben a lebontáskor megmaradt gótikus, de leginkább a falazatból előkerült, a későbbi építésnél felhasznált román stílusjegyeket mutató, nagyon szép fara34 Szőnyi 1928.17.

35 Kovács én. [2000] 93. 230