H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

H. Szilasi ÁGOTA: Múzeum, mint menedék. Noszvaj község egykori középkori temploma festett kazettás famennyezete és a műemlékvédelem

ÜJ&Äi s.yS*.

w*

~.;yir9f,4.*yA

2. kép Szendrei János 1902-es jelentése (Hermam Ottó Múzeum Ltsz. 73.33.26.a-b.)

Nem sokkal később, 1903. július 3-án, ugyancsak a Műemlékek Országos Bizottságának megbízásából Sztehlo Ottó műépítész is járt a helyszínen, s megvizsgálta, felmérte az épületet, ugyanis Szendrei jelentése alapján a MOB megőrzésre méltónak találta a templomot, és mennyezetét. Sztehlo elkészítette a templom alap-, hossz- és keresztmetszeti rajzát, továbbá a nyugati és déli bejáróról, az északi mellékhajó ablakmérműveiről és a főhajó nyugati ablakáról is készített részletrajzokat.6 Lefényképezte a templomot északkelet felől.7 8 9 A templom belsejét és a kazettákra osztott, kifestett famennyezetet is megörökítette, mely„fötó he/yen igen veszedelmes, szabad szemmel is látható behajlást mutatott, így új mennyezet készítését és erre a régi deszkák visszaszögezését" ajánlotta.8 9

E felmérések az 1900-as évek elején az okból készültek, mert - mint Szendrei jelentésében olvasható - az egyház a templom „rozoga mennyezetét”* már akkorié akarta bontatni, és dr. Szőnyi Ottónak, a Műemlékek Országos Bizottsága előadójának 1928-as cikke szerint el is akarta adni10 - hasonlóan több, már korábban múzeumi gyűjteménybe került templomi mennyezethez.11

6 MOB rajztára 1903.422. Vo. Szabó 1936.22. Újabban Forster Központ tervtára 3948, 3949.

7 Forster Központ fotótára 67.719.

8 Forster Központ fotótára 18.342,18.819,18.820.

9 Szendrei 1902.

10 Szönyi 1928.17.

11 Az ilyen típusú emlékek közül talán az első múzeumi szerzemény a mezöcsdti leégett templom karzatmellvédj ei voltak (Iparművészeti Múzeum 1892.). Majd a gogánváraljai mennyezet (1903) a Szépművészeti Múzeumba, az ádámosí táblák pedig a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek (1909) már a korai gyűjtések időszakában (ma mindkettő a Magyar Nemzeti Galéria kiállításában). Majd Győrffy István tudatos gyűjtése alapján az 1910-es években a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának gyűjteménye gyarapodott a mezölaki (1911), a fcemsei és homoródszentlászlói táblákkal (1913). A századforduló első nagy gyűjteményes kiállításának meghatározó darabjai voltak a sd/yí és a maksai lebontott templom mennyezetei, melyek 1897-ben kerültek az Iparművészeti Múzeumba. Semsey 2010.; Szacsvay 2012-2013. 645. Publikálásuk is megindult - többnyire - a Magyar Iparművészet című folyóiratban. Például a mezőcsáti karzatra vonatkozóan /ásd Ágotha 1891.; Húszra 1897-1898.; a kedei templomra vonatkozóan /ásd Förster 1907.; a szmrecsányi templom mennyezetére vonatkozóan /ásd Myskovszky 1893.; a megyaszói táblákról lásd Szendrei 1901. Később, az egyre halmozódó kutatásokból Voit Pál nevéhez köthető talán először egyfajta átfogó közelítésmód Voit 1942, majd alapos gyűjtőmunka eredményként születtek meg Tombor Ilona tanulmányai, és összefoglaló könyve. Tombor 1951.; Tombor 1968. A művészettörténet felől értékelve a leletanyagot Balogh Jolán nagylélegzetű tanulmányát kell még kiemelni Balogh 1961.

223