H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Zábrátzky Éva: Ládák a palóc lakodalmi szokásokban
A lányokkal adott tárgyak száma és értéke az idők során egyre nőtt. A kelengyeleltárak, néprajzkutatók leírásai a textíliák mellett a bútorféléket is említik: az ácsolt ládákat szekrény, az asztalos készítette ládákat láda, rózsás láda elnevezéssel. A századforduló környékén, a 20. század elején a palóc kelengyékben mindkét ládaféle párhuzamosan jelen volt, a menyasz- szony mindkettőből kapott minimum egyet-egyet. A kelengye változása Felsőtárkányban (Bakó Ferenc gyűjtése): „ 1. Szegényparaszt 1877-ben: egy láda és egy nyoszolya. 2. Középparaszt 1849-ben: egy láda, egy nyoszolya, hat fejel, két derékalj, egy dunna; annyi ruhaféle, amennyi a ládába belefért, és azon kívül, ami a menyasszonyon volt. Ugyanakkora legszegényebb lány: egy láda, egy nyoszolya, négy fejel, 1 dunna; és ruha ugyanúgy, mint a módosabb lánynál. 3. Középparaszt 1902-ben: egy kaszli, 1 nyoszolya, 8 fejel, 2 derékalj, 1 nagy dunna, 8 lepedő, 4fejelruha, 6 asztalkendő, 7-8 öltöző ruha, kázsmirfejkendő, slingoltnyakbavaló kendők. 4. Középparaszt 1925-ben: 1 kaszli, 2 nyoszolya, 9fejel, 1 derékalj, 1 nagy dunna, 1 kis dunna, 1 ágyhuzat az ágyneműre, 10 öltözet ruha, 1 száras cipő, 1 papucs, 3 selyemkendő, 3 kázsmir-kendő, 10-15 törülköző, 8 lepedő és 2 slingolt lepedő ,"4 Bakó Ferenc Gyöngyöspatán végzett gyűjtése szerint az 1893-ban férjhez menő Bátori Erzsébet kelengyéje az alábbiakat tartalmazta: ágy, 1 dunna, 4 vánkos, 1 derekalj, 1 szalmatakaró, egy láda és egy szekrény. A láda rózsás láda volt, Gyöngyösön vették. A szekrény vésett díszekkel volt ellátva. 1910-ben 6fejelet, egy dunnát, 1 derekaljat 1 kasznit, egy három fiókos ládát. 1934-ben Szerencsés Károly né 1 sifont, 1 kasznit, 1 ládát, 10 párnát, 2 dunnát és 2 derekaljat kapott. A sifon 1925 körül jött a divatba, aki először kapott csúfolták: „jaj, milyen gazdagosan csinálják, sifont vettek neki!" Aztán mindenki azt vett. A lakodalom témakörében végzett gyűjtések, melyek a múzeum adattárában olvashatók, az egyszerű felsorolások mellett gyakran tartalmazzák azokat az adatokat, amelyek az ácsolt vagy az asztalosok által készített ládák készítési helyére vonatkoznak, illetve a vásárlás helyéről is adatokhoz juthatunk. PL: Kazár: a szekrény bükkfából készült, a Mátrába a tótok csinálták. Szarvaskő: A bikkfa szekrényeket a zsérciek csinálták, minden menyasszony ezt kapta. Ki volt cirkalmazva. A kelengyéhez tartozott egy tulipántos láda, ezt Egerben vették a vásáron. Miskolcon készült, úgy hallottuk... A lakodalmak részeként értelmezhetjük a menyasszonyi kelengye ünnepélyes kikérésének és elszállításának szokását, ami a Palócföldön többnyire egy vagy két nappal a lakodalom előtt zajlott le. A szokás elnevezése Nógrád megye egy részén, Orhalomban: ágyvitel, Szilvásváradon: ágyvitő, Mátrától délre: ágykiadás, ágyváltás. Az ágy az ágyi ruhákat, ágyneműt j elentette, maga a nyoszolya több településen a vőlegény hozománya volt, így pl. Gyöngyöspatáról is erről tanúskodnak a gyűjtések. A lány részéről a saját családjának elhagyását jelképezte a kelengye elszállítása, a faluban való körbehordozás pedig a házasságkötés kihirdetését célozta meg.5 4 Bakó 1955.368. 5 Viski 1941.349. 202
