H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Bodó Sándor: Múzeumalapítók Európában a 19. század végéig 161 Veres Gábor: Muzeológia és műemlékvédelem. Adatok Szmrecsányi Miklós egri tevékenységéhez
lótól maga mögött hagyta Budapestet és bátyjához költözött Egerbe. Vass József miniszter később igyekezett újra a fővárosba visszahívni és felajánlotta neki a Műemlékek Országos Bizottsága elnöki tisztét,3 de ő ezt visszautasította és haláláig Egerben maradt. Szmrecsányi Miklós Eger első muzeológusa Eger első nyilvános múzeumának gondolata ismeretlen szerző tollából egy újságcikkben vetődött fel 1865-ben,4 5 melyet egy három részből álló cikksorozat követett Martonffy Károly tollából, az Eger hetilap hasábjain. A szerző hosszasan érvelt a múzeum létrehozása mellett, kiemelve az intézmény tudományos értékeit is: „A régi pogány korban a tudományok és művészetek istennőit musáknak nevezték, az ezeknek tiszteletére emelt templomot pedig múzeumnak; a mai korban is tehát az oly épületet, helyiséget, mely a tudományok érdekében emeltetik, museumnak nevezhetjük, közönséges fogalom szerint azonban e nevezet alatt a ritkaságok s egyéb természeti tárgyak gyűjteményét értjük; ámde ezen értelmezés is az eredeti értelemre könnyen visszavihető, mert a ritkaságok, régiségek vagy egyéb természeti tárgyak valamely középületben - múzeumban - nem azértgyűjtetnek, hogy azok látványul, hanem azért, hogy a tanulni vágyóknak segédeszközül szolgáljanak, és így felállíttatásuknakfőczélja a tudományok előmozdításában található fel, a tudományok pedig több ágra oszolván, az egyik a múltat, míg a másik a jelent tárgyalhatja; ennélfogva, hogy egy múzeum rendeltetésének egészben megfeleljen, kell hogy az nemcsak a régiségeket, a múlt idők tárgyait, hanem a jelenkoréit is magában foglalj a (...) valamint tehát a tudományosság általánosfogalma alatt a tudományok minden ágátérthetjük, úgy a muzeum is, ha az minden tudományágnak segédeszközül szolgál, össztermészeti tárgyak múzeumának mondható; ... "s A Bartakovics Béla érsek támogatásával 1872-től létrejött az Érseki Líceum Múzeuma, mely számos kiemelkedő magángyűjteménnyel gyarapodott a következő évtizedekben, de a tárgyakhoz kapcsolódó információk sokáig csak a gyűjtők révén kerültek a múzeumhoz, mert az intézményben nem volt olyan képzett személy, aki a tárgyakkal kapcsolatos kutatásokat és a szakszerű nyilvántartást, feldolgozást el tudta volna végezni. A múzeum működtetése a líceum gondnokának feladatkörébe tartozott, és elsősorban az üzemeltetést foglalta magába. A magyar múzeumok ügye a 20. század első évtizedeiben már több mint száz éves múltra tekintett vissza. Kialakultak azok az elvárások, melyek keretei között a múzeumok működtek és végezték a gyűjtéssel, nyilvántartással, tudományos feldolgozással és a tárgyak bemutatásával kapcsolatos feladataikat. Egerben Szmrecsányi Miklós volt az, aki a múzeum működésével kapcsolatos szabályokat a kor szakmai követelményeivel összhangban elsőként lefektette. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata 1930-ból már nyomtatott formában is fennmaradt.6 Szmrecsányi Lajos érsek egy leveleként azonban fennmaradt egy évtizeddel korábbi múzeumi szabályzat is.7 Az érsek a főkáptalannak címezte a levelet, melynek irattári iktatószáma 1768/1921 volt. A későbbi hivatalos levelezésekben, jegyzőkönyvekben, így 1927 novemberében tartott főkáptalani tanácskozás jegyzőkönyvében is 3 Szecskó2012. 11. 4 Eger III. évi 6. szám / 1865. február 9. címoldal. 5 Martonffy 1865. A szerző nevét a forrásokban Mártonffy-ként találhatjuk. A múzeummal kapcsolatos cikkeit azonban Mártonffy-ként jelentették meg. 6 Bujdosné 2013.186.; Kiss 1986.186.; Szmrecsányi 1930. 7 EFL AN Comissio pro arte sacra 1930 1 .d. Szmrecsányi Lajos érsek levele a Főkáptalanhoz. Kelt: 1921. április 17. 184
