H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
épületet emeltek, melyet 1902-ben adtak át.79 Bécs város történeti múzeumának létrejöttét szintén a 19. század második felében megerősödött polgári öntudat és összefogás segítette. A később „Wien Museum”-ként működő fővárosi intézmény csak 1887-ben alakult meg, s költözött be a városháza épületébe. Többek között fegyverekből, viseletekből, városábrázolásokból, a városi élet emlékeiből igen gazdag gyűjteménnyel rendelkezett.80 Ausztria legnagyobb tartományában, Niederösterreich-ban több mint 700, zömmel privát egyesület alapított múzeumokat. Az 1864-ben létrejött „Verein für die Landeskunde von Niederösterreich” vezetősége ugyan 1902-ben hozott határozatot egy saját tartományi múzeum létesítésére, a terv azonban csupán 1911-ben realizálódott a bécsi Caprara-Geymüller palotában. (Számos változás után a 21. század kezdetén a tartományi múzeum St. Pöltenbe költözött.)81 A dualizmus-kori Magyarországon a 19. század második felében és a 20. század elején létrehozott múzeumok kezdeményezői, s tulajdonosai körében tarka kép mutatkozik. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége (továbbiakban: Főfelügyelőség) Magyar Minerva címen kiadott V kötete az 1912 év végi és 1913 évi állapotát ismerteti, de előszavukban megjegyezték, hogy az intézményeket bemutató gyűjtemény-felsorolásuk nem teljes. E megjegyzéssel együtt is kirajzolódik a hazai múzeumok alapítóinak köre. A részletes adatokból nyerhető információ alapján megállapítható, hogy a jelzett időszakban a Főfelügyelőség közel kilencven múzeumot tartott számon. Az egyesületi-társulati alapítású intézmények száma 38 volt. A városok 16 múzeumot létesítettek. Az állami intézmények száma 9, az egyéni kezdeményezésűeké 8, a vármegyei alapítású múzeumok száma 6 és az egyháziaké 7. Egyetlen intézmény jött létre közös alapítással. Sopron városa 1881-ben hozott létre múzeumot, Sopron vármegye pedig 1886-ban. A két gyűjtemény mindkét tulajdonos jogainak épségben tartásával 1897-ben egyesült.82 Meg kell azonban jegyezni, hogy egy-egy intézmény esetén a tulajdonos „személye” néhány évtizeden belül többször is változott. Példaként érdemes Kassa esetét felidézni. A kassai városi múzeumot pl. eredetileg a „Felső-magyarországi Múzeumegylet” alapította 1871-72-ben. A közadakozással létrejött múzeumot 1876-ban nyitották meg a publikumnak. A teljes gyűjteményt és az egész vagyont az egylet közel három évtizedes működtetés után 1899-ben Kassa szabad királyi városnak adta át, s ennek fejében a város az intézet fenntartását örök időkre elvállalta. Ugyanekkor az intézmény a Főfelügyelőség ellenőrzése alá került, s ennek következtében a Főfelügyelőség a fejlesztésre rendkívül nagy összegeket áldozott. A hol Kassai Múzeumként, hol Városi Múzeumként, hol Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeumként számon tartott intézmény 1909-ben újra tulajdonost váltott. Kassa város közgyűlése felajánlása, valamint a Vallás- és Közoktatási Minisztérium jóváhagyása alapján a két fél államosítási szerződést fogadott el. A város tulajdonjogának örök időkre való megtartása mellett a múzeum épületét minden felszerelésével és gyűjteményeivel együtt a magyar államkincstár birtokába és kezelésébe adta át. Az intézmény fenntartásához és fejlesztéséhez viszont a város évente rendszeresen meghatározott summával járult hozzá. A Felsőmagyar79 Autorengemeinschaft Vorarlberger Landesmuseum 2010. 18. http://wwwvorarlbergmuseum.at/ museum/geschichte.html. [utolsó letöltés: 2015. június 18.] 80 Kos 2010.45. 81 Aigner 2010.39-40. Néhány osztrák múzeum alapításáról áttekintést ad Semayer 1898.379-393. 82 Magyar Minerva 1915. 171
