H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Lukács László : Pünkösdi zöldág-hordás
Az itáliai városi gyűjtemények és múzeumok mély történeti gyökérnek, mégis kevés pontos információval rendelkezünk alapításuk körülményeiről. Az European Journal of Archaeology 2010-es évfolyamában tanulmány jelent meg az itáliai őstörténeti és a városi múzeumok múltjának összefüggéseiről. A szerző (Elisabetta Cova) megállapította, hogy „a városi múzeumok, mint tipikus olasz intézmények” többségének létesítése a 19. század második felében kapcsolatban állt a modern olasz nemzetállam 1861-es születésével. (Véleményem szerint az itáliai intézmények születése csupán belesimul az általános európai múzeumtörténeti képbe.) Ugyanebben az időben alakult ki a lokális történelem és a régészeti aktivitás következtében a „prehistorikus archeológia”, vagy „paletnológia”(!), mint tudományos diszciplína.66 Az evolucionizmus, a pozitivizmus és a nemzeti identitás megerősödése vezetett az itáliai városi múzeumok megalakulásához és aktivitásához. Olaszország területén ezek a városi múzeumok elsősorban Észak-Itáliában jöttek létre. A szerző elsősorban három kiváló férfiú szerepének tulajdonít nagy jelentőséget: Pellegrino Strobel (1821-1895), Luigi Pigorini (1842-1925) és Gaetano Chierici (1819-1886) az olasz régészet alapító atyái és múzeumok gründolói. A „Museo Gaetano Chierici di Paletnologia” története 1862-ben indult el Reggio Emíliában. A régészeti szenvedéllyel megáldott városi pap a „Risorgimento” nemzeti mozgalom hatását is átérezve városi és környékbeli régészeti emlékanyagot, valamint etnográfiai tárgyakat gyűjtött össze és állított ki Ausztráliából, Amerikából, Ázsiából és Afrikából.67 Nem vitatva az önzeden donátorok, vagy „spiritus rector”-ok nagy szerepét múzeumok alapítása érdekében a világ minden táján és minden idejében, a legtöbb esetben szükség volt támogatókra, társadalmi, városi közigazgatási bázisra, vagy éppen állami segítségre. Chierici létrehozta Reggio Emíliában a „Gabinetto di Antichitá Patrie”-t, vagyis a város antik kabinetjét, majd 1870-ben továbbfejlesztette „Museo di Storia Patria”-vá.68 Bolognában 1871-ben Giovanni Gozzadini és más donátorok jelentős régészeti anyagot mutattak be a városban az ugyanekkor rendezett 5. nemzetközi őstörténeti, antropológiai és régészeti kongresszus alkalmából. Emlékanyagukat a Bolognai egyetem gyűjteményében helyezték el. A városi múzeum (Museo Civico Medievale di Bologna) megalapítására viszont csak 1881-ben került sor. Etruszk és kelta anyag, privát kollekciók és régészeti feltárások leletei alkották a törzsgyűjteményt, de volt egyiptomi, görög, római szekciója is a múzeumnak.69 A Milano-i „Museo patrio archeologico”-t 1862-ben a Brera numizmatikai gyűjteményre alapozva hozták létre,70 a Modena-i városi múzeumot („Museo Civico di Modena”) 1871-ben Carlo Boni alapította,7' a Faenza-i kerámia múzeumot („Museo déllé Ceramiche in Faenza”) egy nagy nemzetközi kerámia kiállítás eredményeként 1908-ban alapította az állam.72 Az osztrák tartományi múzeumok többnyire szintén a 19. századi „Gründerzeit” szülöttei. 1811 -ben Grazban Habsburg-Lotharingiai Johann főherceg jelentős gyűjteménye alapítványi felajánlásával jött létre az első ausztriai közgyűjtemény, a „Joanneum”.73 Kez66 Cova 2010.286. 67 Uo. 288-290. 68 http://www.musei.re.it/museo-gaetano-chierici-di-paletnologia. [utolsó letöltés: 2015. július 15.] 69 Cova 2010.291-292. 70 https://it.wikipedia.org/wiki/civico_museo_archeologico_di_milano. [utolsó letöltés: 2015. július 16.] 71 Cova 2010.294-295.; http://www.museimodenesi.it. [utolsó letöltés: 2015. július 16.] 72 Liverani 1936.3.; http://www.comunefaenza.ra.it. [utolsó letöltés: 2015. július 16.] 73 Pl. Wagner 1977.20.; Fliedl 2004.268. 169
