H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Nyári konyhák Heves megyében sajtódokumentumok tükrében. „És most, kedves Olvasó, lapozd tovább az újságot - tanulj, szórakozz, nevess.”
Nagyné Batári Zsuzsanna NYÁRI KONYHÁK HEVES MEGYÉBEN SAJTÓDOKUMENTUMOK TÜKRÉBEN „És most, kedves Olvasó, lapozd tovább az újságot - tanulj, szórakozz, nevess.”1 Mi derül ki egy épülettípusról, ha egyetlen forrást vizsgálva próbálunk meg adatokat megtudni róla és bepillantást nyerni a mindennapi élettel való kapcsolatába - és az épülettípus mindennapi életébe? Esetünkben újságok a források: az Eger és Heves megye történetét és életét tükröző Népújság, majd később Heves Megyei Hírlap, illetve az Eger című napilap. Hogy miért pont Eger? Természetesen azért, mert Petercsák Tivadar ezen a helyen él és dolgozik hosszú évek óta, ezért szeretném ezzel az írással köszönteni. Mi határozza meg a sajtótermékek értelmezését, mi jellemző a sajtótermékek elemzésére? A történeti megismerés (episztemológia) az a folyamat, amelynek során a múltnak egy térben és időben konkrét vagy általános kérdését igyekszünk tisztázni. Ehhez szükségesek a források, amelyek kiindulópontként meghatározzák a folyamat kereteit, illetve azt, hogy mennyire érvényes válasz adható a múltra vonatkozó kérdésre. A forrás a keletkezésekor nem forrás, hanem múltbeli emlék, mert nem azzal a céllal született, hogy az adott kor megismerését és feldolgozását segítse elő? A történeti megismerés folyamata három jól elkülöníthető szakaszra osztható: az emlék keletkezése, a forrás keletkezése (a történész a történeti megismerés szándékával közelít a forráshoz), majd a múlt valamely darabjáról készült következtetés megfogalmazása zárja a folyamatot. Az elemzéskor meg kell vizsgálni, érték-e torzító hatások a forrást (egoisztikus, altruista, nemzeti hiúságból vagy anyagi érdekből történő), és ha igen, akkor milyen motiváció vezette ezeket. Az értelmezést a kutató jelene is meghatározza, a téma és forráscsoport kiválasztásával együtt. A történeti megismerés keretén belül, az adatfeltárás és szintézisalkotás során figyelembe kell venni, hogy a kutató értékítéletét befolyásolja-e valami.3 Ha újságot kívánunk elemezni a történelmi megismerés során, akkor a sajtótermékek értékelésekor fontos figyelembe venni néhány tényezőt, így a periodicitást, illetve a publicitást: vagyis a megjelenés gyakoriságát és a közönségnek azt a körét, amelyhez eljutott a sajtótermék, akire hatást gyakorolhatott a benne megjelent információ. Az újságíró érdeke, hogy korának emberéhez szóljon, így olyan témákat jelentetnek meg, amelyek érdeklik az adott korszak olvasóközönségét.4 1 2 3 4 A tanulmány megjelenését az EFOP-3.6.1 -16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen" című projekt támogatta. A tanulmány a Bolyai János kutatási ösztöndíj keretében készült. Heves Megyei Hírlap (2008. február 2.) 1. Az 50. jubileumi szám az 50 évvel korábbi vezércikkének szövegéből. http://www.uni-miskolc.hu/-bolfazek/forras.htm http://www.uni-miskolchu/-bolfazek/forras.htm http:/ / www.uni-miskolc.hu/-bolfazek/forras.htm utolsó letöltés: 2016. szeptember 18. utolsó letöltés: 2016. szeptember 18. utolsó letöltés: 2016. szeptember 18. 137
