H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Verők Attila: „...ciszternák, csűr, magtár és feredőház... " Az etnográfiai gondolkodás korai megnyilvánulása Johannes Honterus Rudimenta cosmographica (1542) című munkájában
világról, amely nemcsak térképeken, hanem könnyebben memorizálható, hexameterekbe szedett elméleti szövegek formájában is segítette az olvasók tájékozódását a mindennapi élet legkülönfélébb területein. A Rudimenta cosmographica, azaz a kozmográfia alapjai19 a brassói humanista, a történetileg legjobban ismert erdélyi szász ember, Johannes Hontems legelterjedtebb munkája a világban. A kiadvány első megjelenéseikor (1530 Krakkó, 1541 Brassó, 1542 Brassó) egyedülálló, e kora újkori iskolai enciklopédiát - lenyűgöző korabeli európai elterjedtsége ellenére - az öreg kontinens tudományos körei csak kevésbé recipiáltak. Hontems európai rangú humanista könyves teljesítménye számára azonban erdélyi szász tudósok (Robert Offner, Harald Roth, Thomas §indilariu, Ulrich Andreas Wien) nemrégiben kijelölték a megfelelő helyet az európai művelődés- és könyvtörténet színes palettáján.20 A méltatás nekünk, magyaroknak azért is fontos, mert ebben először jelenik meg teljes terjedelmében magyar fordításban a Rudimenta cosmographica eredetileg latin nyelvű szövege. Korábban csak kisebb szemelvényeket olvashattunk belőle Waczulik Margit 1984-ben készült átültetésében.21 A kozmográfia alapjainak a jelentősége csak akkor értékelhető és érthető meg igazán, ha beleillesztjük abba az organikus folyamatba, amely Honterusnak a brassói humanista gimnázium (Studium Coronense) és az első brassói nyomda alapításával (1539) jellemezhető tudatos tevékenységétől egészen az általa kidolgozott, átfogó erdélyi tankönyvkiadási programig terjed. A nagy műveltségű humanista reformátor 1542-ben újra kiadott, „javított és bővített kozmográfia-tankönyvének európai sikere és elterjedtsége is bizonyítja Honterusnak azt a különleges képességét, hogy a humanista műveltséget eszményi módon volt képes a pedagógiai készséggel ötvözni".22 A barcasági humanista ekkor már európai elismertségnek örvendett, így a brassói városi tanács által kezdeményezett oktatási és egyházi megújulás, azaz az átfogó humanista városi reformáció többek között egy nemzetközi szaktekintély elgondolásai révén mehetett végbe. A mester és utódja, Valentin Wagner (1510-20 között-1557) egyaránt fontosnak tartották az egyházreform pedagógiai vetületét, ami egyértelműen kitűnik az 1543-ban Brassóban megjelent Refiormációs könyvecskéből (Reformationsbüchlein) és az ugyanabban az évben kiadott, néhány 19. századi módosítástól eltekintve a második világháború végéig érvényben lévő erdélyi szász iskolai szabályzatból is. Mindezek, és a kedvezően alakuló erdélyi (egyház)politikai feltételek nyomán a városi humanista reformációként induló kezdeményezés olyan összehangolt oktatási és egyházi reformációvá fejlődött, amely hamarosan a szászok lakta erdélyi területekre és az erdélyi magyarság jelentős részére is kiterjedt. Ezzel pedig a honterusi életmű örökre otthagyta lenyomatát a Kárpát-medence művelődéstörténetében. Honterus az 1530 és 1533 közötti éveket európai peregrinációban töltötte. Kontinensjáró tanulmányai idején még 1530-ban Krakkóban kiadta többek között Rudimentorum Cosmographiae libri duo című világleírásának első, prózai változatát, amelyből még hiányzott 19 A műfaji besorolás nehézségeiről részleteiben is lásd Török 2001. 20 Először két évvel ezelőtt látott napvilágot az alábbi négynyelvű kötet: Offner [et at] 2015.Azideiév(2017) nyarán pedig megegyező bibliográfiai adatokkal megjelent a kötet második, javított kiadása is. 21 A Honterus-féle munka és a nemrégiben megjelent műelemzés jelentőségéről és részleteiről áttekintő jelleggel lásd Verők 2016.118-124. 22 Wien2015. 11-27. (Az idézetet fordította a jelen tanulmány szerzője.) 118
