H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Bartók Béla: „Az oroszdulta Zemplén”
„Zemplénoroszi épületeiből jóformán csak a művészi szempontból jelentéktelen kis templom maradt fenn, a mely köré az oroszok tömegesen temették el halottaikat.’'5,6 Divald nem ír róla, de érdekes és tiszteletreméltó tőle, hogy nemcsak Jancsó Árpád alezredes, hanem egy ellenséges tiszt sírját is megörökítette az utókornak. A fénykép szövege eredetileg ez volt: „Orosz sírok Zemplénorosziban. A shrapnelhüvelyekből összeállított kereszt, felirata szerint Dániel Feodorovics Gebrony wladimirszk kormányzóságbeli tűzmester (a 111. brigád 1. ütegéből) sírját jelöli. 1915. IV. 8.” A srapnelhüvelyek síremlékként való felhasználása az 1. világháború sajátos emléke volt, amelyre a franciaországi fronton is volt példa, mert az 5-6 fémhengerből a katonák gyorsan és könnyen készíthettek keresztet. Az orosz tűzmester neve inkább Danyiil Fjodorovics Gebrony (Hebronij?) lehetett, a vlagyimiri kormányzóságból hívták be és a 111. orosz tüzérdandár 1. ütegének parancsnoki, vagyis századosi rangját viselte. Halálának pontos helye ma már kideríthetetlennek tűnik. Zemplénorosziban (Ruské) 1908-ban 712 görög katolikus, 14 római katolikus és 43 zsidó lakott, műemlék jellegű templomát 1798-ban szentelték és 1889-ben felújították.56 57 58 Divald szerint „Ugyanaz áll a szintén elpusztított Újszomolnok templomáról (ti. katonákat temettek köréje), a melynek közelében a község mögött a mi katonáink építettek erős fedezékeket.”^ A 4 újszomolnoki (Smolník) fotón és képeslapon azonban inkább a romok eltakarításán mintegy vezeklésként dolgozó orosz hadifoglyokat láthatunk. Újszomolnok Szent Mihály-templomát 1819-ben építették, és 1908-ban a faluban csak 320 görög katolikus és 8 izraelita élt.59 Ez a község is a Sztarinai-víztároló (Starinské priehrady) építése miatt szűnt meg 1980-ban. „Szinna már kívül esett a háború romboló tüzén, - folytatja Divald - kálváriája mellett azonban szinte végtelen sorokban nyúlnak el a gyalúlatlan fakeresztek s a frissen hányt sírhalmok, sok jó magyar vitéznek és tisztnek sírjai, mely utóbbiak fölé itt nemzeti színű zászlókat tűzött katonáink kegyelete."60 A szinnai (Snina) kálváriát a hozzá tartozó kápolnával 1909-ben szentelték fel. Ma a községben már csak egy járványtemetőt találunk, ahová kb. 300 kolerában elhunyt katonát temettek, illetve délkeletre a hegyek között van egy másik katonatemető, ahol 200 harcos nyugszik. „Felsőmagyarország többi északkeleti vármegyéjében többnyire csak határainkon s kevésbbé cul- tivált területen folytak nagyarányú harczok, a hol műemlékeink már alig vannak s így szemlénket befejezhetjük.”61 62 63 Az orosz csapatok Ung és Máramaros vármegyébe is betörtek, de az ott okozott károkról valóban nem készült még ilyen felmérés sem „A helyreállítható károk pótlása érdekében, a melyek műemlékeinket a háború folyamán érték, a Műemlékek Országos Bizottsága61 már megtette az első lépéseket”6i - fejezi be az élménybeszámolót a szerző, de mivel eddig is 56 Divald 1916.124. 57 SE 1908.148. 58 Divald 1916.124. 59 SE 1908.148. 60 Divald 1916.124. 61 Uo. 62 A Műemlékek Országos Bizottsága az a tanácsadó testület volt, amely a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a műemlékek fenntartásáról szóló törvény értelmében teendő intézkedéseit szakszerű pl. művészettörténeti véleményekkel támogatta. A műemlékek felkutatása és összeírása volt a bizottság legmeghatározóbb tevékenysége ebben az időszakban. Divald Kornélt pl. a felső-magyarországi vármegyék műemlékjegyzékének elkészítésével bízták meg, ami csupán kéziratos formában maradt fenn. 63 Divald 1916.124. 109
