H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)
Bartók Béla: „Az oroszdulta Zemplén”
tanúsított viselkedésével kivívta egész Békés vármegye lakosságának megbecsülését.39 A háború idején Homonnán saját háza volt. „Homonna legjelentősebb két építészeti emléke, a csúcsíves plébánia-templom40 és ajőutczát elzáró kastély sértetlenül megmaradt. ” - folytatja a szerző. „Ez utóbbit a mindenről pontosan tájékozott oroszok az invasiójuk alatt is ott maradt homonnaiaknak tett kijelentésük szerint azért kímélték meg, mert tulajdonosáról, grófAndrássy Sándorról41 42 azt hallották, hogy irgalmas szívvel van a szegényekhez."41 A „mindenről pontosan tájékozott oroszok” rész azt jelenti, hogy Divald Kornél is hitt abban, hogy a rutének egy része „muszkavezető volt” vagy legalábbis együttműködött a megszállókkal, akik Andrássy grófot a rutének jótevőjének tartották. „A homonnai kastély a sok stilszerűtlen átalakítás és toldozás daczára ma is impozáns, nagyarányú épület” - olvashatjuk Zemplén vármegye 10 évvel korábban megjelent monográfiájában. „Alsófalai s különösen egyes alapzati részei, árpádkori (sic) építkezésre vallanak és hajdani vár jellegét is igazolják. (...) A nemes gróf a kastélyt most alapjából restauráltatni és régi várkastély- szerű alakjába visszahelyeztetni szándékozik.”43 „A mikor seregeink az oroszokat a múlt év deczember havában Homonnáról kiverték,44 45 ezek Mezőlaborcz és Laborczrév között sánczolták el magukat, a hol drótsövényeik, árkaik és ezek mögött félig a földbe ásott gerendafedeles putrik sorából álló téli szállásaik részben még ma is láthatók."43 Divald fényképei tehát nemcsak a lerombolt műemlékeket ábrázolták, de megőrizték az utókornak a harctér nyomait is. Nem véletlenül kapta a másik sorozat a „Sárosvármegyei harcterek 1914-15” címet, ami pontosabban megjelöli a képek témáját. Utolsó soraiból viszont érezni lehet, hogy lenézi a legyőzött ellenséget. „Védelmi vonalukba esett a híres laborczrévi monostor, régi nevén Kraszni Brod, a görög katho- likus bazilita szerzetesek nagyszabású XVII. századbeli rendháza, a melynek tornya az oroszok megfigyelő helye volt.”46 Laborcrév (Krasznibrod) település helyett külön kell szólni a község mellett található Szentlélek Kiáradása tiszteletére felszentelt monostorról, amelynek vezetője 1908-ban Bazilovits János volt, társai pedig Szegedy Vazul és Soltész Jenő.47 A front közeledésének hírére előbb a harangokat szállította el a hadsereg ágyúnak, majd a bazilita szerzetesek a má- riapócsi kolostorba költöztek, a csodatévő ikont pedig (egyes források szerint) a laborcrévi templomban rejtették el. Divald elismeri, hogy a műemléket nem az ellenséges oroszok, hanem a felszabadító seregek rombolták le, vagyis nem a betolakodók műve volt: „A monostort az oroszok ellen előrenyomuló német seregek harmincz és feles mozsarainkkal48 romhalmazzá lőtték. Épületei tel39 Csorvás története lásd http://csorvastortenetegportaLhu/gindex.php?pg=33719129 [utolsó letöltés: 2016. október 22.] 40 MKL V 2000. 4-6. Homonna régi templomát 1300 előtt ismeretlen titulusra szentelték. Lakói 1583-ban protestánsok lettek. Régi középkori temploma 1684-ben lett újra a katolikusoké, ekkor alapították újra a plébániát is. 1787-ben leégett, ezért a ferencesek temploma lett a plébánia templom. 41 Nagy 2014.53-54. 42 Divald 1916.123. 43 Borovszky 1905.179. 44 Pontosabban 1914. november 28-án. 45 Divald 1916.123. 46 Uo. 47 SE 1908.184. 48 A harminc és feles mozsár a Skoda Művek által készített 30,5 mm-es űrméretű löveg volt az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege számára. 107
