H. Szilasi Ágota - Várkonyi Péter - Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 50. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2017)

Bartók Béla: „Az oroszdulta Zemplén”

96/a. A Pápay-ház Homonnán 96/b. Részlet Homonnáról 97. Kis temető Mezőlaborczon. A kőemlék felirata: Jancsó Árpád m. kir. honvéd alezredes, a 3. honvédgyalogezred parancsnoka. Hősi halált halt 1914-15. 98. Részlet Mezőlaborczról 99. A vámház és a Laborcz hídja ugyanott 100. Orosz szállások Laborczrév fölött 101. Orosz drótsövény a laborczrévi monostor mögött 102. A laborczrévi monostor 103. A mezőlaborczi vasúti állomás13 „Afelvételek egy-egy példányát a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége a Sáros­vármegyei Múzeumban, Bárfán fogja elhelyezni."14 15 — ígérte Szentiványi Gyula, de azt egyelőre nem tudtuk megállapítani, hogy ez valóban megtörtént-e. „Zemplén vármegyébe Makoviczán kívül még három helyen törtek be az oroszok: a nagycserté- szi és a lupkowi'8 szoroson át s Zemplénoroszifelől."16 — kezdi Divald a Zemplénről szóló leírá­sát jelentése második részében. Az első világháború idején Makovica 1914 novemberétől 1915 márciusáig hadszíntér volt, ahol több mint 4000 osztrák, magyar és orosz katona esett el. A környező településeken még ma is láthatók a 100 éves katonatemetők. Nagycsertész Zemplén legészakibb csücskében van, Zemplénoroszi (Ruské) viszont ezektől távolabbra délkeleten található. Divald Hocsára (Chotca) és Nagycsertészre (Certizne) nem sok figyelmet szentelt, de már az is meglepő, hogy lefényképezte ezeket a falvakat, mert Hocsán 47 görög katolikus, 238 római katolikus és 20 zsidó élt,17 és 1910-ben épült római katolikus temploma valamint új elemi iskolája egyáltalán nem számított műemléknek. „A vármegye három északi járásában szintén nem egy község van, a mely a sárosi Alsópagonyhoz hasonlóan szinte teljesen eltűnt a földszínéről. A népes Nagycsertész és Laborczfő embernyi magas­ságú dudvával elborított házhelyei között az itt elpusztult fatemplomoknak nyomát is alig vesszük észre."'8 Laborcfő (Habura) talán nagyobb figyelmet érdemelt volna, mivel templomát 1740-ben szentelték fel, sokkal régebbi volt, mint a hocsai. „Az előbbi község (Nagycsertész) egyetlen szembetűnő maradványai a plébánia-épület kormos falai."'9 - folytatja a szerző. Nagycsertészen 1908-ban 777 görög, 46 latin rítusú katolikus és 215 zsidó élt, a plébániát 1830-ban építették, de 1900-ban felújították, és templomát is csak 1877-ben emelték.20 A rombolás mértéke igen nagy volt, viszont a Dobránszky-kúria nem sérült meg. Korábban itt élt Dobránszky Adolf (1817-1901) oroszbarát rutén politikus 13 A képeslapok egy részét csak külföldi honlapokon lehet elérni. PL: http://photogallery.abell.sk/index.php?twg_ album-Pod+D uklou%2 F Hi stona%2F%BCudia%2Fvojaci%2F l_svet_vojna&twg_show=x&atve _jpg=#39 és pl. http://img.valka.cz/attachments/9147/thumbs/oldH_l l.jpg. Más részük magyar honlapon kereshető: https:// gaHery.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJOYWd5cG9sXHUwMGUxbnkifQt 14 Szentiványi 1915.173. 15 tupków község ma Komancza község része Lengyelországban közel a szlovák és az ukrán határhoz. 16 Divald 1916.165. 17 SE 1908 166. 18 Divald 1916.122. 19 Uo. 20 SE 1908.157. 104

Next

/
Thumbnails
Contents