Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Horváth Tünde - Farkas-Pető Anna - Farkas István - Mihály Judith - Péterdi Bálint: Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli-település kőanyaga
kis számban feltűnt középső bronzkori leletekre, amely esetleg azonos műhelyszármazásra utalhat. Néhány lelet azonban erősen bontott állapota, vagy restaurátori beavatkozás miatt nem volt vizsgálható, és a tanulmány nem adott részletes listát arról, hogy mely leletek estek ebbe a kategóriába.69 A balti származással kapcsolatban további problémát jelentett, hogy az 1981- es bevizsgálás idején szinte kizárólag a balti borostyánváltozatok IR-színképei voltak ismertek, nem véletlen tehát, hogy a magyarországi őskori leleteket balti borostyánokként azonosították, mivel más geológiai forrásból származóval nem is lehetett összevetni (az ázsiai, szicíliai, ukrajnai stb. természeti előfordulások IR-azono- sítása 1993-tól érhető el).70 Az időközben eltelt évtizedek alatt más természetes borostyánforrások geológiai és kémiai leírása is megtörtént. Európa területén az őskori kultúrák vonatkozásában elsősorban a szicíliai eredetű,71 ukrajnai másodlagos geológiai források,72 és a romániai források váltak/válnak különlegesen kiemeltté a balti mellett. A Kárpát-medencei őskori leletek származási forrását tekintve a középső bronzkori korszak egyéb jellegzetességeit figyelembe véve már nemcsak kizárólagosan a balti borostyán-kereskedelemben gondolkodhatunk, bár ezt a létező északi kereskedelmi kapcsolatot más Kárpát-medencei fémműves kapcsolatok is megerősítik és alátámasztják a középső bronzkorban.73 Felmerült, hogy a füzesabonyi teilen és a kultúra más lelőhelyein feltárt borostyánleletek más középső bronzkori leletektől elütő jellegük (szín, állag) miatt talán nem mind balti eredetűek. A hemádkaki fennmaradt leletekről Emily Schalk ugyanilyen leírást adott.74 Ezért újabb spektroszkópos vizsgálatokat kezdeményeztünk, be- gyűjtve összehasonlításként a középső bronzkor koszideri periódusa elé sorolható, Dunától keletre fekvő magyar lelőhelyeken előkerült borostyánokat (ld. az Appendixben, Mihály Judithtól). A származás szempontjából a balti forráson kívül az 1990-es évektől folyamatosan publikált többféle romániai borostyán-forrás kerülhet elsősorban érdeklődésünk középpontjába,75 az arany- és a borostyánleletek középső bronzkorban tipikusnak mondható együttes előkerülése,76 és a középső bronzkori aranytárgyak forrásának feltételezett szintén erdélyi származása miatt.77 A számtalan román 69 SPRINCZ Emma-BECK, Curt W. 1981.470. 70 BECK, Curt W.-BOUZEK, Jan 1993 71 BECK, Curt W.-HARTNETT, Hilairy E. 1993.; HUGHES-BROCK, Helene 1993.: mükénéi aknasírokban. 72 CZEBRESZUK, Janusz 2009.: Tripolje, Gömbamfórás és Zsinegdíszes lelőhelyeken. 73 Vő. MOZSOLICS Amália 1967. Abb. 4., Abb. 11.; SZEVERÉNYI Vajk 2008 74 SCHALK, Emily 1992. 138.: vörös színű. 75 GHIURCA, Virgil 1996.; VALACZKAI Tibor-GHIURCA, Virgil 1997 76 HORVÁTH Tünde 1998-1999 77 HORVÁTH Tünde 2012a. 88-90. 77
